Húszéves mélyponton a korábban világszínvonalú magyar felsőoktatás
Miközben 2004 és 2006 között 420 ezernél is többen vettek részt felsőoktatásban, addig a 2017/2018-as tanévben már csak 283 ezren, ami 20 éves mélypont – mutatta be a Portfolio a felsőoktatási folyamatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A felsőoktatásban résztvevők számának 2007 óta tartó csökkenése nem meglepő annak tükrében, hogy visszaesik az adott korosztály létszáma is, a baj csak az, hogy
sokkal gyorsabban csökkennek a felsőoktatási férőhelyek, mint ahogy a korosztály fogyna.
Ez pedig formálisan azt eredményezheti, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a teljes népességen belül nem tud tovább növekedni.
A kormányzat azonban teljesen másképp számol. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a felsőoktatási létszám csökkenéséről megjelent cikkünk után az MTI-nek azt mondta, hogy: jelentősen emelkedett a diplomázók száma az országban, több mint kétezerrel többen szereztek diplomát 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at.
Ezzel azonban az a probléma, hogy a képzési rendszer a megfigyelt időszakban megváltozott. A korábbi főiskolai-egyetemi képzést felváltotta a bolognai rendszer, ami másképp működik. Miközben korábban a felsőoktatásba belépő megválasztotta, hogy egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkezik, addig most a szakok döntő többségénél egy 3 vagy 4 éves alapképzést (BA/BSc = korábbi főiskolai végzettség) kell elvégezni, vagy a szakok egy kis hányadánál osztatlan, 5-6 éves képzésre kell jelentkezni (pl. jogász, orvos).
Az alapképzést követi az általánosságban kétéves mesterképzés, így egy második oklevelet is kap az, aki ezt elvégzi, miközben korábban (a bolognai képzés előtt) csak egy egyetemi oklevelet kapott a hallgató az 5. év végén. Így most „duplikációt" látunk az adatokban (a mesterképzés miatt), ha a most kiadott oklevelek számát össze szeretnénk vetni a korábbiakkal.
Magyarán egy diplomaszerzést kétszer számolnak el a statisztikákban.
A Portfolio idevágó kérdéseivel megkereste a KSH-t is, ahol azt közölték, hogy „a bolognai rendszer fokozatos bevezetése következtében az oklevelek kiadása is változott." Kiemelték, hogy „a mesterképzésben diplomát szerzők feltehetőleg valamelyik korábbi évben már szereztek egy alapképzéses oklevelet", de azt is hozzátették, hogy „ettől függetlenül nem tartunk korrekciót szükségesnek, mert [a hallgató] mindkét évben mindkét esetben oklevelet szerzett."
A portál azonban elvégezte a az állami hivatal által megtagadott korrekciót, s arra jutottak: a Rétvári által használt – az Oktatási Hivatal által kiadott – adatokon a korrekciót elvégezve az látszik, hogy 2011 és 2016 között 48 ezer és 53 ezer között mozgott az évente felsőoktatási oklevelet szerzettek száma. Ez már sokkal alacsonyabb szám, mint a 2000-es években látott 60-70 ezer közötti éves adatok, a visszaesés több mint 20 százalékos.
Ha azt feltételezzük, hogy a mesterképzésen végzettek csak 90 százaléka szerzett két évvel korábban oklevelet (vagyis csökkentettük a levonást), akkor 49 és 55 ezer közötti számokat láthatunk, ami továbbra is jelentősen,mintegy 15-20 százalékkal elmarad a 2000-es évek közepéhez képest. Ráadásul a portál megvizsgálta a KSH által kiadott adatokat is, amelyekből a megfelelő összevetést elvégezve kiderült, hogy
az utóbbi években 35-40 ezer diplomás kerülhetett a munkaerőpiacra, szemben a 2000-es években jellemző 50-57 ezres számmal.
Az utóbbi években kissé segített ráadásul az is, hogy több mint 6000 diplomát kiadtak a diplomamentő programban.
