Hétköznapok hősei: elindult a Helsinki bizottság adventi kampánya

2017. december 7. 10:56 - szerző: 168 Óra

A karácsony előtti hetekben tíz olyan ügyfelét mutatja be a Magyar Helsinki Bizottság, akik nem hagyták annyiban, hogy az állam önkényesen korlátozza jogaikat. Heten közülük nők. Mellettük a Helsinki oldalán elérhető internetes adventi kalendáriumban helyet kap például a halálbüntetés-ellenes Szent Miklósnak vagy a 20. század egyik legnagyobb emberi jogi harcosának, Szergej Kovaljovnak a története is. 

A Magyar Helsinki Bizottság 1989 óta működő civil jogvédő egyesület. Idén várhatóan mintegy kétezer új ügyfelük lesz; legtöbbször nehéz sorsú embereknek segítenek, adnak ingyenesen jogi segítséget, biztosítanak képviseletet – nekik többnyire a civilek jelentik az utolsó esélyt ahhoz, hogy szorult helyzetükből kikeveredhessenek. 

Vannak azonban olyan ügyfeleik is, akik másokkal vállalt szolidaritás, az igazságtalanságokkal szembeni kiállásuk vagy a szabadságjogok megvédése miatt kerülnek konfliktusba a hatalommal, az állammal.

„Az ő bátorságuk, eltökélt igazságkeresésük erőt ad jogvédő munkánkhoz” – írta az emberi jogi szervezet, hozzátéve: tetteik nyilvánosságért kiáltanak és elismerést érdemelnek.

Az idei adventi időszakban napról napra őket és történeteiket mutatják meg a Magyar Helsinki Bizottság honlapján és Facebook-oldalán. Reviczky Zsolt fotóriporter egyéni hangulatú portréfotói erősítik a tíz elszánt állampolgár küzdelmének bemutatását.

A Helsinki bizottság karácsonyi kampánya Szert Boglárka történetével indul, aki még az Antall József Tudásközpont irodavezetőjeként állt ki az ellen, hogy kollégáit megszégyenítsék politikai véleményük miatt, mire átszervezésre hivatkozva elbocsátották. Most a Helsinki bizottság ügyvédei képviselik munkaügyi perében. A következő napokban jogellenesen letartóztatott kamionsofőr, abszurd módon előállított szociális munkás, elítélt környezetvédő és eljárás alá vont demonstrálók ügyei követik Szert Boglárkáét.

„Közös hőseinkben, hogy egyikük sem nyugodott bele a hatóságok döntéseibe, és a jog eszközével szállt szembe azokkal. Úgy gondolják, hogy személyes példájuk hitet ad a többi, szabadságát féltő polgárnak is. Jól gondolják.”

Tüntetést szervezni, állami gyűlöletpropagandával nyíltan szembeszegülni, megvédeni egy megtámadott nőt vagy számon kérni a szabályokat a multikon, ahhoz mindig kell kurázsi. De egy illiberális államban egy-egy per elvesztésénél sokkal nagyobb a kockázat, ügyfélnek és jogvédőnek egyaránt.

Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket. Erős jogállamokban, bejáratott demokráciákban is esetenként előfordulhat ez, de az végképp nem jelent jót, ha az állam eleve elvitatja a „jogszerű tiltakozás jogát”. Márpedig országunkban ma ennek sok példáját látni – írta figyelmeztetésként a Helsinki bizottság.