Hét parlamenti széket nyert saját rendszerével a Fidesz, nem lenne kétharmad, ha nincs győzteskompenzáció

2018. április 17. 12:15 - szerző: Biró Marianna

A Political Capital szerint nem hozott a külhoni szavazópolgárok 96 százalékos támogatása mandátumot a Fidesznek, a győzteskompenzációval – vagyis a győzelemhez nem szükséges szavazatok beszámításával a töredékszavazatokba – együtt viszont hetet is.

A kormánypárt most is a levélszavazatok 96 százalékát szerezte meg, ráadásul most jóval több, 216 ezer szavazatot kaptak. Négy éve még a 122 ezer szavazat adott egy plusz mandátumot.

 A győzteskompenzáció és külhoni voksok hatása az összes mandátum arányaira
Fotó: Political Capital
A győzteskompenzáció és külhoni voksok hatása a listás mandátumokra
Fotó: Political Capital

László Róbert választási szakértő elemzése szerint a magas részvételnek és a véletlennek köszönhető, hogy a külhoni magyarok szavazata most nem adott plusz mandátumot, ráadásul most csak 92 listás képviselői helyet osztottak ki, mert a német nemzetiségi képviselő (aki fideszes) is mandátumot nyert. Még ezzel együtt is könnyen előfordulhatott volna, hogy a külhoni voksok plusz mandátumot hoznak a Fidesznek, de ezúttal teljesen véletlenül úgy alakult, hogy a külhoni szavazatok levonása nem módosítana a 92 listás mandátum sorsán.

Győzteskompenzációból 972 237 töredékszavazat jött, ebből több mint 913 ezer a Fideszé, a maradék 58 ezren osztozik az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP (Mellár Tamás és Szabó Szabolcs egyéni győzelme után – listán parlamentbe jutó jelölő szervezet híján – nem jár ilyesmi). „Ha a megfelelő értékeket levonjuk a pártoktól, a végén a Fidesznek 5-tel kevesebb mandátum jutna, a Jobbik 2-vel több, a további három bejutó lista pedig 1-1-gyel gazdagodna. Négy éve, amikor a Fidesz nem 91, hanem 96 egyénit nyert, nem 5, hanem 6 extra mandátumot köszönhetett az általa megalkotott hungarikumnak" – áll az elemzésben.

2014-ben a külhoni voksok és a „győzteskompenzáció” együtt (6+1=) 7 mandátumot hoztak a Fidesznek. Azt gondolhatnánk, hogy idén ez az érték (0+5=) 5, de a helyzet az, hogy a két tényező felerősíti egymást: a külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok összesen 1 196 801-et tesznek ki, ebből 1 129 782 a Fideszé. Ha ezeket mind kivennénk a rendszerből, az már jóval érzékenyebben érintené a Fideszt, és a végelszámolásban nem csak 5, hanem 7 mandátumot is veszítene.

Mindennek már csak azért is jelentősége van, mert – mint az a 24.hu egy cikkéből kiderült –

mindössze 425 szavazaton múlott a Fidesz-KDNP kétharmados többsége. Miskolcon csak 127, míg Budakeszin 296 szavazaton múlt az ellenzéki győzelem. Ha ezeket a körzeteket akár csak egyetlen vokssal az ellenzék nyeri, akkor a kormányoldalnak nincs meg a kétharmados többsége.

Már csak ezért sem meglepő, hogy a jobbikos miskolci jelölt, valamint Budakeszin Szél Bernadett is új választást akar:

„Pest 02-ben a történet folytatódik" – így jelentette be az LMP társelnöke, hogy új választást kér a választókerületében. Az LMP elnöke szerint a törvényben rögzített határidőn túl hirdettek eredményt, de több szavazókörben is olyan problémákat tapasztaltak, ami miatt kifogást nyújtottak be. Mint írta, el akarják érni, hogy a választási bizottság rendelje el a választás megismétlését. Ha ezt elutasítják, „a Kúriáig meg nem állunk”.

A Pest megyei 2-es választókerületben – ide tartozik Budakeszi, Budaörs, és a környező kisebb települések, Piliscsabától Biatorbágyig – a fideszes Csenger-Zalán Zsolt győzött, mindössze 296 szavazattal megelőzve Szél Bernadettet.

Hasonló problémákat talált a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es választókerületben (ez Miskolc keleti fele) a Jobbik is. A párt szerint a helyi választókerületi bizottság a törvényi határidőn túl, április 15-én állapította meg a végeredményt, ezért azt kérték, hogy ismételjék meg a választást.

A miskolci 1-es körzetben a fideszes Csöbör Katalin előnye több mint 700 szavazat volt a jobbikos Jakab Péter előtt, mielőtt összeszámolták a külföldön, illetve átjelentkezéssel leadott szavazatokat, valamint annak a szavazókörnek a voksait, amelyek közé ezeket bekeverték. Ezekkel együtt a különbség 127 szavazatra olvadt. Ennél többet vitt el a Családok Pártja nevű kamupárt indulója (158-at), ahogy Molnár Péter független jelölt (239) és a munkáspárti Orosz Imre Tibor (286) is, nem szólva a momentumos Szopkó Tiborról (576), az LMP-s Csoma Lászlóról (1671) és a független Fodor Zoltánról, aki a szavazatok több mint 4 százalékát megszerezte. Fodor négy éve a baloldali összefogás színeiben szerzett önkormányzati mandátumot, most pedig 2167 voksot gyűjtött, és már a választás előtt arra lehetett számítani, hogy a harmadikként végző DK-s Debreczeni József (6151 szavazat, 11,56 százalék) mellett a Jobbik szóvivőjét gyengíti majd.

Ma, azaz kedden délutánig egyébként még bármely választókerületben kezdődhet jogorvoslati eljárás, ám ha ezek nem járnak sikerrel, akkor – amint a 168 Óra is beszámolt róla: a Fidesz 133 mandátummal, azaz kétharmados alkotmányozó többséggel vághat neki a következő 4 évnek. A Jobbik a töredékszavazatokkal jól járt, a párt egy fővel megnövelte a frakcióját, így ők 26-an, az MSZP-Párbeszéd 20, a DK 9, végül a parlamenti küszöböt éppen átlépő LMP pedig 8 fős frakcióval került be a törvényhozás épületébe. A patkóban helyet foglal még Mellár Tamás független képviselő, Szabó Szabolcs, az Együtt egyéniben győztes politikusa, valamint a német nemzetiségi önkormányzat, elvben független – valójában azonban fideszes – képviselője is.

Azaz éppen két mandátumon múlik, hogy a Fidesz-KDNP szabadon módosíthatja-e az alaptörvényt, s fogadhat-e el kétharmados szabályokat kedvére.

A külképviseleteken leadott szavazatok – tehát a külföldre kivándorolt magyarok voksai – a főleg erdélyi, kárpátaljai szavazatokkal homlokegyenest mást mutatnak. London, Berlin, Barcelona, Párizs, Szingapúr; a világ különböző pontjain élő magyarok, akár több órás autóút megtételét is bevállalva, a kormány ellen szavaztak. Ennek köszönhetően a külföldi szavazatok beszámolásával az MSZP-Párbeszéd, a Momentum, az LMP, de még a Kétfarkú Kutyapárt is jelentősen növelte szavazatai számát. A Fidesz ellenben rosszul szerepelt a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel – az országon belül nem a lakóhelyükön – szavazók között. Olyan rosszul, hogy azt még a határon túli kettős állampolgárok voksai sem tudták ellensúlyozni.