Havonta 3 milliárd forinttal nő a kórházak adóssága
Július végén a magyar kórházak 38,2 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak, csak abban a hónapban 3,5 milliárd forinttal gyarapítva az összadósságot - tudta meg a napi.hu. A hírportál szerint a tartozás 40 százalékának (16 milliárd forint) több mint 2 hónapja, 37 százalékának (14 milliárd forint) több mint egy hónapja lejárt a fizetési határideje, azaz az összes adósság közel 80 százaléka 30 napon túl lejárt számlát takar.
A kormány 2017 végén – az előző évekhez hasonlóan – kifizette a kórházak év végére felhalmozódott adósságát, ami akkor 45 milliárd forint volt. Bár a kabinet álláspontja szerint a magyar egészségügyi rendszer egyáltalán nincs alulfinanszírozva, az idei év első hónapjára már 15 milliárdra ugrott a kórházak tartozása a beszállítóik felé. A 2018-as év első hét hónapja alatt pedig további 23 milliárdnyi adósságot halmoztak fel, vagyis havonta átlagban 3,2 milliárd forintot.
Top 3 kórházi adósság
1. Péterfy Sándor utcai kórház (Budapest): 2,5 milliárd forint
2. Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: 1,6 milliárd forint
3. Dél-Pesti Centrumkórház: 1,5 milliárd forint
Az évről évre ismétlődő eladósodási spirál okairól 2010-18 között az Orbán-kormány nem szívesen beszélt, főleg az előző kormányokra mutogatott. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, a kétharmados kormánytöbbség által 2010-ben megválasztott egykori fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László azonban nyolc év után megtalálta a megoldást: múlt heti interjújában kijelentette, pénzügyi szempontból „botrány és anarchia” jellemzi az egészségügy egyes területeit. Az ÁSZ-elnök szerint rendszerszintű, hogy a kórházak és a szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem, és ennek pazarlás a vége.
Csakhogy Domokos arról nem beszélt, hogy a kórházak sokszor éppen azért kényszerülnek „trükközni", mert nem kapják meg a működésükhöz szükséges forrásokat az államtól. Ráadásul megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ezt tette lehetővé számukra, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) már megengedőbben nyilatkozott a kérdésről. Tudatták, hogy az EMMI ismeri a kórházak gazdálkodásának problémakörét, emiatt a tárca kidolgozott egy cselekvési tervet a kórházak átvizsgálására és a nehézségek megoldására.
Eleget költ az Orbán-kormány az egészségügyre?
Az OECD 2017-es jelentése szerint a magyar egészségügyi kiadások jóval az európai uniós átlag alatt vannak, és a különbség az utóbbi évtizedben csak nőtt. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót, a GDP 7,2 százalékát költötte polgárai egészségügyi ellátására, ami mintegy a fele a 2797 eurós uniós átlagnak. Utóbbi a GDP 9,9 százaléka. Ráadásul az egészségügyi kiadásoknak csak a kétharmada származik állami forrásból, egyharmadát a lakosság saját zsebből fedezi, ami egyes csoportokban vészesen megterheli a háztartás büdzséjét.
