„Ha ez nem szennyezés, akkor micsoda?” – Botrányos mederkotrás Balatonlellén
A Balatonba vagy beleszeretsz, vagy nem, és ez alapvetően meghatározza a hozzáállásodat – mondják a régi motorosnak számító tóparti üdülőtulajdonosok. Szerintük ezen múlik, hogy valaki legrosszabb pillanataiban is megértő a magyar tengerrel, vagy bármennyire szépen ragyog is, csak egy pocsolyát lát benne. A tó szerelmesei szerint a környezet nem fogadja be a felülről erőszakolt gigaberuházásokat, ezért a befektetők elvárásai rendszerint nem térülnek meg.
A szerző felvétele
Lelle látképén nem gyógyuló seb a BL YachtClub & Apartments, hiába reklámozza magát a „Páratlan elegancia, tökéletes harmónia, fényűző mindennapok” szlogennel. Korábban a Nyugdíjasok Magánbiztosítójának üdülője, majd a baráti szocialista országok elvtársainak nemzetközi SZOT csereüdülője állt itt, a rendszerváltás után pedig a Hotel Giuseppe. Ma már légkondicionált edzőterem, squashpálya és wellnessrészleg várja a vendégeket, meg egy 160 férőhelyes jachtkikötő – noha a tóra tervezett és méretezett balatoni vitorlások kisebb kategóriákat képviselnek. A tengeri jachtoknak nagyobb a merülésük, hamarabb leér a tőkesúlyuk, ezért a sekély, déli parti szakaszon csak körültekintően, nagy balatoni hajózási tapasztalattal használhatók.
A csaknem kilencvenéves balatonlellei központi kikötő vezetőjének felhívása külön is figyelmezteti a térségbe vitorlással érkezőket, hogy a kétszárú móló közötti sáv megfelelő mélységű – több mint három méter –, de a mólószáraktól keleti, illetve nyugati irányban már csak másfél méteres a mélység, ami viharos időszakban tovább csökken. A szakmai érvek ellenére mintegy nyolcszáz méterre a lellei központi kikötőtől több mint tíz éve mégis elkezdték építeni a luxusszolgáltatásokkal reklámozott jachtkikötőt.
A lakossági tiltakozások azonnal megkezdődtek. Aki addig a szomszédos társasüdülőkből elment fürdeni, balra nézve ellátott a lellei mólóig, jobbra pedig egészen Siófokig. Ám ettől kezdve a kilátást már egy több mint kétszáz méter hosszú, kövekkel felrakott töltésfal takarta el.
Az indulatokat tovább gerjesztette a beruházás politikai felhangja, még ha az csak annyiban kapcsolódott is ehhez az ügyhöz, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök nevelt lánya, Tornóczky Anita nyíltan lobbizott a lellei jachtkikötő megépítése mellett. (Medgyessy Péter 2005-ben egy kempingterület nyúlványának felparcellázásából – mindössze húszmillió forintért – közvetlen vízparti telket vett Zamárdiban, miközben az eladó SCD Holding az ő kormányzása alatt kiírt, 14 kempinget működtető Siotour Rt. privatizációs tenderének győztese volt. Az SCD balatoni ingatlanjait azóta bekebelezte a Mészáros Lőrinc-közeli Konzum-csoport).
A kikötőépítést a ma már felszámolás alatt álló Villa Beruházó Kft.-nek 2004-ben engedélyezték. Ekkor még csak a kilátással és a zajjal volt gondjuk a társasüdülő-tulajdonosoknak, mert a kotrásnál keletkező iszapot elszállították a lellei fizetős strandra, ahol abból úgynevezett plázst építettek az önkormányzat nagy örömére. A helyzet abszurditását jól tükrözi: a jachtkikötő építtetőjét a környezetvédelmi hatóság később megbüntette a lellei strand felhomokozódása miatt, ám az továbbra sem érdekelte őket, hogy a szomszédos társasüdülők előtti strandszakasz elsekélyesedik az áramlásoktól felhalmozódott homok miatt, amely kedvelt élőhelye a nádnak és a békanyálas élővilágnak.
Hogy a vízügyi hatóságok miért nem kötelezték az építtetőt szakmai hatástanulmány megrendelésére, amelyből időben kiderültek volna az áramlásból adódó problémák? (Elvégre a többéves műholdas felvételen is jól látszanak a mólószárak külső oldalán halmozódó homokzátonyok.) A válasz utóbb már egyértelmű: az építkezést kezdettől átszőtte a turpisság.
Az építési engedély ugyanis 98 vitorlás befogadására szólt, és a jogszabályok szerint száz hajó alatt nem kell környezeti hatástanulmány. A kikötő így készült el 2006-ra, amikor is egy új kérelemmel 160 férőhelyesre bővítették. Ezzel lényegében egy második, az előzőtől független eljárásban továbbépítették, és a 175 méteres mólószárakat 75, illetve 45 méterrel megnövelték. Valószínű, hogy ha készül környezeti hatástanulmány, akkor az építtetőt kötelezik a víz átvezetését biztosító átereszek megépítésére, amivel elméletileg meggátolták volna a vízpangást és így az üledék felhalmozódását, az iszaposodást.
2006-ban a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megtagadta a mólószárak meghosszabbítására kért engedélyt, és kimondta, hogy a keletkezett környezeti kárt csak kotrással lehet helyrehozni. Az akkor már a CIB Bank tulajdonában lévő Lelle SPC Zrt. a fellebbezés után, 2008-ban megkapta a jogerős bővítési engedélyt, tovább rontva a szomszédos part állapotát. A jogerős bővítési engedély a környezeti kárról már nem beszél, de arról igen, hogy a társasüdülők előtti, szükség szerinti kotrás az építtető felelőssége. A kotrás azóta is ígéret maradt – mondják a lakók, akik nem akarnak névvel nyilatkozni, mert volt már, aki pert indított ingatlanja értékcsökkenése miatt, de azt másodfokon elveszítette, azon az alapon, hogy az építtető jóhiszemű volt: megkapta az engedélyt, és az alapján járt el.
Mindezek az előzmények csak tovább növelték a jachtklub és a kikötő aktuális üzemeltetőjének magabiztosságát, aki most a megszokott áprilisi időpont helyett a nyár közepén rendelte meg a kotrást. Igaz, nem a társasüdülők helyzetének javítása érdekében, hanem azért, hogy a fel-felakadó jachtok bejutását megkönnyítse a magánkikötőbe. A mederkezelői hozzájárulást, valamint a kotrási engedélyt példás gyorsasággal és költségkímélő módon kapta meg a kérelmező Lelle Marina Kft. A fővárosi kormányhivatal közlekedési főosztályára június 30-án érkezett a kérelem, és július 3-án már meg is született a határozat a kikötő karbantartási munkálataira reggel 7 órától este 7 óráig úgy, hogy „a kitermelt anyag csővezetéken a móló két külső oldala mellé történjen elhelyezésre”. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság határozata ehhez azt is hozzáteszi, hogy a munkát olyan géppel végezhetik, amely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, olaj a mederbe nem kerülhet, bárminemű szennyezésért a kivitelező a felelős.
A határozatok ellen lehetőség lett volna fellebbezni, de erről a társasüdülő-tulajdonosoknak nem volt tudomásuk. Ráadásul a BL YachtClub & Apartments közvetlen szomszédja a Rozmaring üdülő volt, amelyet azonban idén eladtak, és nyílt titok, hogy szintén a jachtklub tulajdonosi érdekeltségébe került, jelenleg ez a klub fapados verziója, ugyanis nincs saját strandja. Megkérdeztük a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy kiket kellett volna ebben az eljárásban a határozattal kiértesíteni, mire azt a választ kaptuk, hogy csak azokat, akik az ügyben érintettek, ha esetleg lett volna külső bejelentkező, akkor természetesen őt is. Ami viszont fából vaskarika. Hiszen az eljárásról csak a kérelmező tud, a szomszédok már csak a jogerős engedélyt követően, a megkezdett munkálatokat látva, hatásukat tapasztalva szembesülhetnek azzal, hogy egyáltalán volt ilyen eljárás.
– Ha ez nem szennyezés, akkor micsoda?
– teszik fel a kérdést a szomszédos üdülőtulajdonosok, akik hetek óta nézik, hogyan ömlik a büdös iszap egy hosszú csövön az üdülők strandjára, folyamatosan feltöltve azt. Nagy a tehetetlenség és a riadalom a Zengő, valamint az Arany Homok társasüdülőkben, hiszen ezek a nyaralóhelyek főidényben telt házasak. Több százan attól tartanak, hogy az iszap esetleg fertőző, és baj érheti a vízben a gyerekeiket. Az egyik üdülőtulajdonos, Szeltner Norbert a kotrás júliusi megkezdésekor körbetelefonálta a hatóságokat (rendőrséget, katasztrófavédelmet, tűzoltóságot, ÁNTSZ-t, a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztályát), de mindenhol azt a választ kapta, hogy nem rájuk tartozik a kérdés.
A helyiek abban bíztak, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól az ügy előadója ígéretéhez híven kimegy Lellére megnézni, mi folyik ott. A július 26-ra ígért találkozás a lakókkal és a csövön ömlő iszappal elmaradt, mert a hivatalnok nem ért rá. Mindeközben az iszap egyre nagyobb területen terjed, és lényegében zajlik a Balaton feltöltése, ami a jogszabályok értelmében tilos, akárcsak korábban, a plázs esetében. Megkérdeztünk néhány vízügyi szakembert, hogy mitől függ, mikor kell elszállítani a mederkotorékot, illetve mikor elég csak szivattyúzni és egy csövön elvezetni az iszapot. Beszélgetőpartnereink, mivel nincs nyilatkozati joguk, név nélkül mondták el az eset jogi hátterét. „Azért így csinálják, mert így kérték” – kaptuk a választ. Megtudtuk, hogy a mederkotrás termékének elszállítása és lerakása nagyságrendekkel drágább, mint a szivattyús módszer. A hivatalnokok megjegyezték: nem szerencsés szezonban ilyen munkálatokat végezni, de jogszabály nem tiltja.
A jelen helyzet megváltoztatása akár évekig is eltarthat, ha esetleg jogvita alakul ki a hatóságok, a jachtüzemeltető, valamint az üdülőtulajdonosok háromszögében. Utóbbiak ezért most azt fontolgatják, hogy Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, aki nagy környezetvédő hírében áll, s talán az ő közbenjárására a kotrási iszap elszállítására kötelezik majd a jachtklub üzemeltetőjét. Az államfőnek azonban, ha netán szándéka lenne is, jogköre nincs az ilyen ügyek elintézésére.
Cseberből vederbe
A Lelle jachtklub és kikötő kezdetektől nem áll stabil anyagi lábakon. Az első tulajdonos, a Villa Beruházó Kft. csődbe ment, az ingatlant az építést finanszírozó CIB Ingatlanlízing Zrt. által alapított Lelle SPC Építő Beruházó és Ingatlanforgalmazó Zrt. vette át, amely szinte évente cserélte az üzemeltetőket. Aztán a kikötő bezárt, majd 2010-ben újranyitott, akkor a Bavaria Magyarország üzemeltette, de még mindig a CIB égisze alatt, majd a bankcsoport 2015. október 29-én bejelentette, hogy hosszú tárgyalássorozat után eladta a balatonlellei jachtklubot, de a vevőt nem nevezte meg. A földhivatal adatbázisa szerint a jachtklub alatti terület tulajdonosa azóta a PENS Holding Kft., amely a milliárdos Erdélyi István Gallicoop-vezérigazgató tulajdonában van. Írtunk és képeket is küldtünk neki, érdeklődve, tud-e a kialakult helyzetről, de Erdélyi nem válaszolt.
A mederkotrási engedélyeket a Lelle Marina Kft. nyújtotta be, amelynek székhelye 2015 októberében lett a balatonlellei jachtklub. Még ugyanez év decemberében a cég részvényeire jelzálogjogot jegyeztetett be a Carion-csoport, amelynek két fő tulajdonosa Ötvös Géza és Szani János, akik az első Gyurcsány-kormány idején az akkor még állami ferihegyi reptér cargo-területfejlesztésénél tűntek fel egy túlárazott telekügyletben. De nem csak innen lehetnek ismerősek. A múlt évben felbukkantak a Rogán Antal által favorizált, államilag támogatott nemzeti otthonteremtési közösségek terve kapcsán, mégpedig úgy, hogy a jogszabály éppen az általuk működtetett fogyasztói csoportot hozta helyzetbe. A Lelle Marina Kft. ellen a Somogy megyei NAV hátralékkezelési osztálya 2017. július 19-én végrehajtást rendelt el.
