Ez kínos! – Eörsi László Schmidt Mária „cáfolatáról"

 

Néhány nappal a plakátbotrány kirobbanása után az 56-os Emlékbizottság vezetője, Schmidt Mária is megszólalt az ügyben. Nyilatkozatában pontokba szedve fejtette ki álláspontját, aminek lényege, hogy biztosan Dózsa László szerepel az inkriminált fotón, hiszen ő maga mondta, Pruck Pál pedig köztörvényes bűnöző volt, akit a kádárista rezsim a forradalom lejáratására használt. Eörsi László történész, az események szakértője, a pesti srácok talán legelismertebb kutatója – aki a 168 Órának adott interjúban már részletesen foglalkozott a kérdéssel – pontról-pontra vette végig Schmidt Mária érveit.

Forrás: 56-os Emlékbizottság

Schmidt Mária állítása:

• „Dózsa László minden kétséget kizáróan ’56-os hős, akinek szabadságharcos múltja és története több évtizede ismert. Az 1956-os emlékérem (2005), a Hűség a Hazához érdemrend nagykeresztje (2005), a Szabadságharc Hőse emlékérem (2006), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) és a Nagy Imre-érdemrend (2011) birtokosának hitelességét a rendszerváltoztatás óta sem az 1956-os forradalommal foglalkozó történészek, sem a szabadságharcosok szervezetei soha nem kérdőjelezték meg!”

Eörsi László válasza: Schmidt Mária milyen alapon állítja a bizonyítékok teljes hiányában, hogy Dózsa „minden kétséget kizáróan” 56-os hős? Dózsa '56-os tetteiről semmilyen más forrással nem rendelkezünk az ő elmondásain kívül. Ilyen alapon Münchausen báró vagy Háry János kalandjait is tényként kéne elfogadnunk. A legújabb fejlemények pedig azt bizonyítják, hogy mindnyájan felültünk Dózsa konfabulációjának, vagy nem figyeltünk kellőképpen rá. Az érdemek és a kitüntetések is – mint arra már gyakran volt példa – alapulhatnak tévedésen is.

Eörsi László
Fotó: Bazánth Ivola

Schmidt Mária állítása:

• Dózsa László saját sorstörténetét 2007-ben megjelent könyvében meséli el (Borbély László–Dózsa László: Bohóc vérben és vasban. Kairosz, Budapest, 2007. 216 p.), amely kötetet soha nem érte kritika.

Eörsi László válasza: A szerzőtől én is megkaptam ezt a kötetet, de mivel nem találtam kellően hitelesnek, ezért a „Baross Köztársaság” 1956 című kötetemben (Bp., 2011) egyáltalán nem használtam fel forrásként. Ez mindenképp felér egy kritikával, bár kétségkívül ekkor – helytelenül – inkább kerültem a konfliktust Dózsával. Más viszont – tudtommal – behatóan nem kutatta ezt a témakört.

Schmidt Mária állítása:

• A szóban forgó fotó évtizedek óta jól ismert, a rajta szereplő ifjú szabadságharcost nem csak Michael Rougier, a Life magazin híres ’56-os kiadásának (1956. november 12.) fotósa, de Erich Lessing is lencsevégre kapta, így szerepel róla fotó egy, az 1956-os Intézet gondozásában megjelent kötetben (Budapest 1956, a forradalom. Erich Lessing fotográfiái. Budapest, 2006. 172. pp.) is, mégpedig név nélkül! Nem véletlen az 1956-os Intézet munkatársainak eljárása: 1956-ban a gyakorlott tudósítók – védve a forradalmárokat – eleve nem írtak nevet a fényképekhez vagy gyakran tudatosan hamis névvel látták el a felvételeken szereplőket. Mindez indokolt volt, hiszen többek között a Life magazin említett számának fényképei szolgáltak sok esetben bizonyítékul a megtorlások során és vezettek halálos ítéletekhez!

Eörsi László válasza: A Lessing kötetben szereplő fotóról Dózsa sem állította, hogy az őt ábrázolja. Schmidt Mária ezt vajon miért nem említi? A szöveg többi részének még kevésbé van köze ahhoz a kérdéshez, hogy kit ábrázol a fotó?

Schmidt Mária állítása:

• Az ifjú szabadságharcos fényképében egyébként nem először ismertek rá „valakire”, így Nádasdy György „A »pesti srác«, akinek fényképe bejárta a világot” című visszaemlékezésében például hibásan Delkosz Jorgoszként azonosítja a fiút (In: Orbán Éva: Igazságot ’56-nak! II. kötet. Szent László Alapítvány, Budapest, 2011. 145–155. pp.).

Eörsi László válasza: Orbán Éva köteteiben több hibásan aláírt fotó szerepel – Orbán deklaráltan nem ellenőrizte az interjúalanyai elmondásának hitelességét, tehát szakszerűtlenség erre hivatkozni. Rougier-ről viszont eddig nem bizonyosodott be, hogy ilyen hibát vétett.

Forrás: schmidtmaria.hu

Schmidt Mária állítása:

• A fényképen Dózsa László már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott video-interjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette. Azt állítani, ahogyan a Dózsa Lászlót támadók teszik, hogy csupán külső szakértő azonosíthatja a fotón szereplőket, nélkülöz minden jogi alapot és nem egyeztethető a történész-szakmai megfontolásokkal sem.

Eörsi László válasza: Hát ez még akkor is vicces megállapítás lenne, ha éppen mostanság nem zúzták volna szanaszét ezt az „egyértelműséget”. Dózsa egyéb közlései is azt bizonyították, hogy nagyon is hadilábon áll az igazmondással. De Schmidt éppen a „külső szakértőket”, a fotón szereplők objektív vizsgálatát tartja szakmaiatlannak, és talán ez mindent elárul. És vajon ez miért nélkülöz minden jogi alapot?

Schmidt Mária állítása:

• Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre.

Eörsi László válasza: Azt senki sem állítja – miként Dózsa Lászlóról sem –, hogy Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről bármilyen dokumentum a rendelkezésünkre állna. Ebben nem különböznek egymástól. No de mit akar ezzel Schmidt bizonyítani?

Schmidt Mária állítása:

• „Én senkinek be nem mutatkoztam, én nem is álltam senkinek oda, hogy fényképezzen le. Hogy hogy fényképeztek le, vagy ki fényképezett le, honnan tudják a nevem, az ma is titok előttem.” – nyilatkozta (Pruck Pál) a Velünk élő történelem című kádárista propagandaműsorban 1986-ban, melyben kizárólag a „ellenforradalom” megrögzött hívei szerepeltek (főszerkesztők: Berecz János, Radványi Dezső).

Eörsi László válasza: Talán Schmidt Mária előtt sem titok, hogy 1986-ban még pártállam volt, tehát könnyen lehetséges, hogy Pruck taktikai okból nyilatkozott így, félve az esetleges következményektől. Természetesen az is lehetséges, hogy már nem emlékezett a részletekre. A közléseitől függetlenül a fotója igencsak valóságosnak tűnik.

Pruck Pál egy korabeli képen a családi archívumból

Schmidt Mária állítása:

• Tudjuk, hogy Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására.

Eörsi László válasza: Schmidt állítása az égvilágon semmit sem bizonyít a vitatott kérdésben, viszont elképesztő otrombaságot követett el Pruck Pál családtagjaival szemben. Vagy ez számára a „nemes bosszú”?

Schmidt Mária állítása:

• 1990 óta Pruck Pál családtagjai egyszer sem jelentkeztek, pedig a nevezett felvétel és Erich Lessing fotója széles körben ismertek voltak.

Eörsi László válasza: Talán azért, mert nem tudtak a fényképekről. Ahhoz képest tökéletesen lényegtelenen felvetés ez, hogy a mellékelt fotók nagyon erős – mondhatni cáfolhatatlan – bizonyítékok! Hasonlókat Dózsa Lászlótól nem láthattunk.

Schmidt Mária állítása:

• Kérdéseket vet fel az is, hogy miképp kerülhette el Pruck Pál az ’56 utáni megtorlást, szemben más tizenéves szabadságharcosokkal, holott a Life magazin rendhagyó módon szerepeltette nevét!

Eörsi László válasza: 15 éves fiúról van szó, ilyenekért – akikről nem is volt bizonyítható, hogy komolyabb szerepe lett volna az „ellenforradalomban” – más hasonló korosztályos ellen sem indítottak pert. Másrészt Schmidt felvetése Dózsára is igaz lenne. Ám az a körülmény, hogy egyáltalán nem került be a belügyi nyilvántartásba, azt bizonyítja, hogy a belügyiek figyelmét teljesen elkerülte ez a Life-fotó. Összegzésképp: Schmidt nemigen nyugszik bele, hogy kedvencük szerepeltetésével bakot lőttek, ezért aztán eszeveszetten vagdalózik. Kínos!