Évi 82 millió forintba kerül az adófizetőknek az át sem adott Sorsok Háza

Két éve elkészült, és azóta sem nyitották meg a 7,5 milliárdból létrehozott Sorsok Házát. Van, aki felülkerekedne a vitákon, a megbízott közalapítvány viszont köti az ebet a karóhoz, s a kormányra mutogat.

2017. december 26., 11:40

Szerző:

Évi 82 millió forintba kerül a két éve elkészült és azóta is zárva tartó Sorsok Háza – derítette ki a Hír Tv, mely közérdekű adatigényléssel annak járt utána, megváltozott-e a közismert helyzet, miszerint a holokauszt áldozatainak emléket állító múzeum épülete hiába készült el már évekkel ezelőtt, a tárlat tartalmáról és az üzemeltetésről a kormánynak még mindig nem sikerült megegyeznie a zsidó szervezetekkel.

Az adatigénylés során fény derült arra: az át nem adott múzeum állagmegóvása mintegy évi 82 millióba került az adófizetőknek.

Több mint 7milliárd forintból épült, ám azóta is üresen áll

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ugyanakkor arra már nem válaszolt, hogy ezen felül mennyibe kerül az épület őrzése. A hírcsatorna megkereste a Mazsihiszt is, hogy kaptak-e Schmidt Máriáéktól új, konszenzusra törekvő tervezetet a kiállítás tartalmáról. Heisler András elnök röviden válaszolt: nem kaptak. A Mazsihisz elnöke hozzátette: „mindenki mással foglalkozik, mindenki a szavazatokat próbálja maximalizálni és egy ilyen konfliktusos projekttel ezt nem lehet megtenni. Úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a választásokat követően mindenki, minden illetékes fog lépni ebben a kérdésben.”

„Személyi konfliktusok voltak, amelyeket annyira nem ismerek, de úgy látom, hogy azért érdemes lenne ezeken felülkerekedni. Ez a dolog sokkal többet ér ennél” – mondta a Hír TV-nek Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

A Sorsok Háza koncepciójának megalkotásával és az épület felépítésével megbízott közalapítvány – amelynek Schmidt Mária a vezetője – korábban a Hír TV-nek annyit írt:

a Sorsok Háza jövőjével kapcsolatban kizárólag Magyarország kormánya az illetékes.

 

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.