Egy magánegyetemen ki kell szolgálnunk a hallgatókat

2017. november 14. 12:49

Tavaly augusztus óta a Zsigmond Király Egyetem immáron alkalmazott tudományok egyetemeként működik. Bakonyi László főtitkárral egyebek mellett arról beszélgettünk, miben tér el a magánfenntartású egyetem másoktól.

– Miben különbözik a Zsigmond Király Egyetem a többi felsőoktatási intézménytől?

– A legnagyobb különbség az, hogy magánintézmény vagyunk. Nem állami költségvetésből élünk, hanem abból, amit a hallgatóink befizetnek önköltségként, illetve pályázatokból, kutatásokból, egyéb bevételekből.

 – Állami támogatást nem is kapnak?

– Minimálisat. Most csak a mesterképzésen van hatvan állami ösztöndíjas férőhelyünk. Ezért minden szakunkon olyan képzést kell nyújtanunk, amire eljönnek a hallgatók, mivel a munkáltatók számára is hasznos, azonnal alkalmazható tudást adunk át. Nem lehet slendriánul tanítani. Szolgáltatnunk kell, ki kell szolgálnunk a diákokat.

– Ezt hogy tudják biztosítani?

– Nagyon odafigyelünk arra, hogy nálunk a hallgatók fizetnek a képzésért, majdnem mindegyikük, tehát biztosan dolgoznak mellette. Ezért olyan órarendet kell összeállítanunk, ami ezt figyelembe veszi. Olyan segédanyagokat adunk, amelyek valóban segítik az ismeretanyag elsajátítását. Azt gondolom, ebben vagyunk nagyon mások, mint a többiek. És még egy dolog: magánintézményként nincs hatalmas hallgatói stábunk. Egyes csoportokban húszan tanulnak, és épp a kis csoportok miatt hatékonyabb az oktatás, nem beszélve a családiasabb hangulatról.

– Három éve kétezer-kétszázan tanultak itt, most ezerötszázan. Minek a következménye a jelentős különbség?

– Alapvetően három oka van: egyrészt az állami ösztöndíjas férőhelyek megszűnése, a másik az emelt szintű érettségi felvételi követelménye. Helyes volt a kormánynak az a két évvel ezelőtti döntése, amellyel bevezette a 2005 előtt érettségizetteknek a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga lehetőségét, hiszen ők eleve nem tudtak emelt szintű érettségit tenni. Ráadásul tizenkét vagy annál is több év után egy teljesen más oktatási rendszerben felkészülni egy felvételi vizsgára nagyon nehéz, többéves folyamat. Viszont egy más típusú vizsgalehetőséggel ezt ki lehet váltani, és be lehet jutni olyan szakokra is, amelyek emelt szintű érettségit követelnek. A harmadik oka a létszámcsökkenésnek, hogy az elmúlt években elköszöntünk azoktól a „hallgatóktól”, akik 2006 előtt kezdték tanulmányaikat.

– A mesterszakokon vannak állami ösztöndíjas férőhelyek, még a keresztféléves képzésekre is. Csak ott van?

– Csak ott, a többin nem engedélyezték. A 2012-es felvételi eljárás óta csak az állami és az egyházi fenntartású intézményeknek van finanszírozott létszámuk az alapképzésen. Mi a mesterszintű szakjainkon kaptunk, és azt gondolom, ez egyfajta elismerése annak, hogy sikeresen oktatunk ezeken a képzéseken is. Ez kikövetkeztethető az elhelyezkedési mutatóinkból, amelyek elég jók. A hallgatók 90 százaléka ugyanis három hónapon belül elhelyezkedik a szakterületén belül, bármelyik szintű képzésen. Mi magunk is meglepődtünk, amikor másfél éve az adóhatóság nyilvántartásaiból diplomás pályakövetést végeztek, azt, hogy ki milyen szakmában dolgozik, mennyi a fizetése, hol végzett. Ebből állítottak össze egy országos adatsort, ahol mi a közgazdasági területen a negyedik helyen szerepeltünk az országos fizetési ranglétrán.

– Mi a fő képzési profiljuk?

– A legfőbb profilunk jelenleg az üzleti képzés. Emberi erőforrás, pénzügy-számvitel, gazdálkodási menedzsment, nemzetközi gazdálkodás szakok. Emellett igen jelentős a kommunikációs képzésünk létszámban, továbbá a gazdaságinformatikus-képzésünk is. Ez utóbbi tavalyig csak nálunk volt levelező tagozaton. Ott vannak a nemzetközi tanulmányok, a politikatudomány, a szociológia mesterképzésben öt képzésünk van: andragógia, kommunikáció, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, politikatudomány. Mindegyikre vannak jelentkezőink. Andragógia szakra például országos szinten a hallgatók 25 százaléka hozzánk szeretne bejutni. Politikatudomány szakra is nagyon sokan jelentkeznek, mert egyrészt levelezőn oktatjuk, másrészt az ország egyetlen politikatudományi akadémikusa, Bayer József professzor nálunk tanít.

– Miért jó a felsőoktatási szakképzés? Közelebb visz magához az alapképzéshez?

– Igen, tényleg közelebb visz, továbbá a diák olyan tudást kap, amellyel el tud helyezkedni. Vannak már olyan munkahelyek, ahol nem feltétlenül van szükség arra a tudásra, amit az alapképzés ad meg. Viszont az ott dolgozó emberek munkájának a segítését, a feladataik előkészítését el tudják látni. Nem ők lesznek a főkönyvelők, de a főkönyvelőnek szinte mindenben tudnak segíteni. Igazából az, hogy valaki felsőoktatási környezetben tanul két évet, intelligensebbé, a szakmája iránt elkötelezetté teszi őt. Emellett persze az a többletpont is számíthat, amit továbbtanuláskor kaphatnak a végzettek.

– A felsőoktatási szakmai vizsgát mennyire nehéz letennie annak, akinek nincsen emelt szintű érettségije vagy régen érettségizett?

– Készülni kell rá. Ha valaki leül, és előveszi a négy év gimnáziumi tankönyveit, és átveszi a tananyagot, valószínűleg le tudja tenni például a történelemvizsgát. Ha valakinek van egy nyelvvizsgája, és készül még rá, jó eséllyel leteszi a nyelvi képzéshez szükséges vizsgát.

– Vannak nemzetközi kapcsolataik?

– Elég széles a kapcsolatrendszerünk a Távol-Kelettől Észak-Amerikáig. Ami a hallgatókat igazán érdekli, azok a csereprogramok, amikor az Erasmusszal utazhatnak külföldre tanulni. A legnagyobb együttműködő partnereink Spanyolország, Németország, Ciprus. Szakmai együttműködésünk rengeteg van határon túli magyar intézettel is. A Makovecz Programban egyetlen magánegyetem vesz részt, a ZSKE. Sok a partner, sok a lehetőség, és folyamatosan építjük az újabb és újabb kapcsolatokat.

– Tavaly augusztus 1. óta egyetemként működnek. A főiskolából egyetemmé válás kötelezettség volt, vagy az indokolta, hogy nagyobb presztízse van az egyetemi végzettségnek?

– Igen, nagyobb a presztízse az egyemen szerzett végzettségnek. Amikor a kormányzat bevezette az alkalmazott tudományok egyetem kategóriát, minden felsőoktatási intézmény átgondolta, megfelel-e a feltételeknek. Amikor az állami főiskolák szinte mindegyike alkalmazott tudományok egyeteme lett, a presztízs miatt szinte „kötelezővé” vált célként kitűzni a minősítés elérését. Van olyan szegmens, például a kizárólag hitéleti képzést folytató intézmények, ahol a feltételek megfogalmazása miatt nincs erre lehetőség. A Zsigmond Király Egyetem volt az első olyan intézmény, és talán az egyetlen, amelyet megvizsgáltak, hogy megfelel-e a feltételeknek. Megfeleltünk.