Dupla annyi volt a bevétele a Puskás Akadémiának tavaly, mint amennyiből tornatermek épültek országszerte

Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány – túrta ki a G7.hu. A portál szerint

az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.

Az alapítvány költségvetése ugyan volt már ennél nagyobb is, de egy évvel korábban például be kellett érniük 3,2 milliárd forinttal. A mostani bővülés persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy bár mindig is a felcsúti alapítvány volt a tao-támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője, soha akkora keretet nem hagytak még jóvá számukra, mint a futó szezonban.

A labdarúgó-szövetség döntése értelmében 5,4 milliárdnyi adóforintot irányíthat magáhoza szervezet. Ehhez csak az kell, hogy néhány vállalatot meggyőzzenek, a központi költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat (ez a tao-támogatások lényege). Márpedig ez Felcsúton nem szokott problémát jelenteni. Mivel korábban is milliárdokkal gazdagodtak ilyen forrásból, van gyakorlatuk a dologban.

A felcsúti stadion –  nagy érték.

Egy héttel a keret jóváhagyása után 2,2 milliárd forintot már össze is szedtek, ebből 1,3 milliárd ráadásul egy cégtől érkezett. Utóbbiról akkor azt írtuk, hogy azért érdekes, mert ha teljes egészében a 2017-es nyereség után fizette a nagylelkű tao-donor, akkor az érintett vállalatnak az idei profitja meghaladhatta a 18 milliárd forintot. Meglepő módon Mészáros Lőrinccel jó barátjának és üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari vállalata, Duna Aszfalt épp ekkora nyereséget ért el tavaly.

A teljes pénzt azonban nem sikerült összeszedni december végéig, azaz a bevételek egy része átcsúszhatott 2018-ra. Erre az alapítvány is utal beszámolójában, amely szerint a bevétel fele, tehát több mint 3 milliárd forint nem is taó-ból, hanem céges adományokból érkezett. Hogy pontosan mit kell ez alatt érteni, azt azonban nem részletezi a dokumentum.

A két fő forrás mellett kaptak támogatást az államtól illetve az európai és a magyar futballszövetségtől, magánszemélyektől, de 356 ezer forintot még a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából is összeszedtek.

Ami a korábbi (főleg a 2016 előtti) évekhez képest némi változás, hogy a befolyt pénzt elég nagy arányban el is költötték. Míg korábban hatalmas nyereségeket mutatott ki a felcsúti focialapítvány, ezúttal csak 1,1 milliárd forint volt a profit. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az alkalmazottakra, és a működéshez szükséges beszerzésekre elköltött pénz mellett volt 1,7 milliárdnyi egyéb ráfordítása is az alapítványnak. Hogy mi, azt azonban nem fejtették ki.

Az immár évek óta milliárdokból gazdálkodó alapítvány egyébként hatalmas vagyont halmozott fel. Eszközállománya meghaladja a 21 milliárd forintot. Ebben csakúgy benne van a tao-pénzből felhúzott Pancho Aréna, és a szintén így finanszírozott sportcsarnok, mint az az 1,3 milliárd forint, ami az év végén a szervezet bankszámláin pihent.