Csak három OECD-ország költ kevesebbet az oktatásra Magyarországnál
Oroszország, Luxemburg és Írország költ csak kevesebbet GDP-arányosan a közoktatás finanszírozására Magyarországánál a legfejlettebb országokat tömörítő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése szerint – írja a Qubit. Hazánk a 3,75 százalékos arányával mind az 5 százalékos OECD-átlagot, mind az Európai Unió 4,65 százalékos átlagát is alulmúlja a magán- és az állami finanszírozás együttes beszámításával.
A jelentés több konkrét megállapítást is tesz Magyarországról:
- Bár az óvodai képzés Magyarországon igen jól fejlett, probléma, hogy a gyerekek szocio-ökonómiai háttere még mindig nagymértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a kora gyerekkori ellátáshoz.
- Az OECD-tagok közül Magyarországon jár az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki felsőfokú képesítést szerez. A diplomások jóval több állás közül is válogathatnak, különösen, akik mester-, illetve doktori fokozatot szereznek. Ugyanakkor igen kevesen jutnak el a felsőfokú képzésig.
- A szakképzésben részesültek körében a munkanélküliségi ráta alacsony, keresetük azonban nem is közelít az érettségizettekéhez és a diplomásokéhoz.
- Óriási fizetéskülönbség van a 25-64 éves diplomás férfiak és nők között. A felsőfokú képesítést szerzett nők átlagosan 67 százalékát keresik a diplomás férfiak fizetésének. Ez a legalacsonyabb ráta az EU-ban is tag OECD-országok körében (a továbbiakban EU-23). (Ahogy a lenti ábrán láthatjuk, az OECD-tagok közül Mexikót, Izraelt, Brazíliát és Chilét előzzük meg a 67 százalékkal.)
- A 2005 és 2013 közötti tartós relatív csökkenés után 2013-2014-ben nagyot nőtt a tanárok fizetése, de még mindig alacsonynak számít az OECD- és az EU-tagországoka jellemző tanári fizetésekhez képest.
