Bojár Gábor: Orbán nem tudja elfogadni az integrációt, előbb-utóbb az Európai Unión kívülre kerülünk

A jövőkutatás nem érdekli, de a jelen nagyon is: szeret a tengeren vitorlázni, motorcsónakázni. Szereti a tengeri vízi életet, szenvedélye az osztriga és a politika, így aztán a vele készült interjúban nem kerülhettük meg a legfrissebb politikai eseményeket sem. A Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas Bojár Gábor fizikus-üzletembert, a Graphisoft alapítóját kérdeztük.

2017. október 7., 18:45

Szerző:

– Mit szól Botka László lemondásához?

– Azt hiszem, az MSZP ezzel 2018-ra elvesztette a demokratikus ellenzék vezetésének szerepét.

– A szocialisták válsága átrendezi az ellenzéki oldalt?

– A kormányváltást akarók szemében az MSZP tekintélye valószínűleg nagyot zuhant. A többi ellenzéki pártnak ez lehetőség.

– Ebben az új szituációban összefogáspárti?

– Az összefogás szót nem használnám, mert az a 2014-es félresikerült összefogásra hajaz. Én inkább együttműködésről beszélnék.

Mindenki mindenkivel?

– Nem feltétlenül. Úgy érzem, a kisebb demokratikus pártoknak az úgynevezett új pólus szövetség hozhat többletszavazatot. Rengeteg olyan választó van, aki sem az MSZP-re, sem Gyurcsány pártjára nem akar szavazni. A Jobbikot pedig nem tartom demokratikus pártnak. A közös indulásra azért van szükség, mert külön-külön kicsi az esélyük a parlamentbe bejutni, és az Európa, a demokrácia és a jogállam melletti kiállás prioritásában egyetértenek. Ehhez képest az, hogy miben térnek el az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseik, mellékesek.

– Legutóbb azt írta, hogy a választások tétje az uniós tagság. Pedig Orbán Viktor sosem megy szembe a többségi akarattal. Pont az uniós tagság esetén tenne kivételt, miközben még a szavazói is uniópártiak?

– Orbánnak jó érzéke van ahhoz, hogy felismerje, mit akarnak hallani a választói. A markánsan Európa-ellenes Állítsuk meg Brüsszelt! kampány nem működött, mert még a saját szavazóinak egy részét is elidegenítette. Ezért kivette a retorikájából ezt az elemet, de csak onnan. Orbán az angolokkal együtt mindig is az unió szorosabb integrációjának kerékkötője volt. Az angolok meg is hozták a logikus döntést: kiléptek. Orbán nem tudja elfogadni azt az integrációt, amely a hatalmát korlátozza. Ezért az unió fennmaradásáért feltétlenül szükséges további integrációt minden erejével akadályozni próbálja. Ami előbb-utóbb azt jelenti, hogy az unión kívülre kerülünk.

– Európának nehéz ügyekkel kell szembenéznie. A legfrissebb válság a katalán–spanyol konfliktus. Lehetséges, hogy a nacionalizmus végül erősebbnek bizonyul az EU-nál?

– Európa nehéz helyzetben van, tele belső feszültségekkel, de Macron megválasztása óta van egy kis remény.

– Ön nem egy pesszimista típus.

– Annak nem örültem, hogy Merkel győztesen ugyan, de meggyengülve került ki a német választásból. Sajnos megerősödött a szélsőjobb. De talán a koalícióba bekerül egy igen erősen integrációpárti erő is a zöldekkel. Én is erősen integrációpárti vagyok.

– Európai Egyesült Államok?

– Igen. A világ tele van olyan kihívásokkal, amelyeknek nemzetállami keretek között nem lehet megfelelni. Ilyen a terrorizmus, a globális felmelegedés, az informatikai forradalom és a tömeges migráció is.

– Visszatérve a nemzetállami kereteinkhez: milyen alapon dönti el, hogy az ellenzéki pártok közül melyiket támogatja? Korábban Juhász Péter, most a Mo­­mentum mögött tűnt fel.

– A Momentum nagy csalódást okozott azzal, hogy elzárkózik mindenféle együttműködéstől. Ez számomra azt jelenti, hogy a 2018-as kormányváltásról már lemondtak, és a párt vélt hosszú távú érdekeit fontosabbnak tartják, mint az ország történelmi érdekét.

– Ön szinte az egyetlen, aki nyíltan felvállalva nagyobb összegeket ad ellenzéki szerveződéseknek. Nem tart a rendszer bosszújától?

– Nem nagy összegek ezek ahhoz képest, hogy egy pártnak a fennmaradásához mire van szüksége. Az arcomat pedig azért adom, mert így van üzenete. Ezzel én bátorítani akarok másokat, hogy merjék felvállalni a szimpátiájukat, hiszen erről szól a demokrácia.

– Feltehetően azért is tud így ellenzéki pártokat támogatni, mert a Graphisoft sikere nem függ kormánykapcsolatoktól. Magyarországon olyan torz kapitalizmus alakult ki, hogy ezzel kevés vállalkozó büszkélkedhet.

– Valóban, sajnos az egészségesnél sokkal több vállalkozó függ a kormányzati kapcsolataitól.

– Ennek mi az oka?

– A vállalkozók mindig a könnyebb utat választják. Márpedig a kormányzattal jóban lenni a könnyebb út. Én még 1984-ben döntöttem úgy, hogy nem akarok függni semmilyen kormányzattól. Ezért fordultunk az építészek nemzetközi piaca felé.

– A Graphisoft forradalmasította az építészeti tervezést az informatikával. De még mindig emberek terveznek, a számítógép csak segíti őket. A jövőben viszont valószínűleg a tervezést is meg tudják oldani a gépek. Ön szerint a mesterséges intelligencia kiszorítja majd az embereket a munkaerőpiacról?

– Leegyszerűsítő megközelítése az informatikai forradalom jelentőségének, hogy az csak a robotizációról és a mesterséges intelligenciáról szól. Ennél mélyrehatóbb az átalakulás. Az építészeti tervezésben a Graphisoft ezt felismerte. A számítógéppel segített tervezést korábban úgy pozicio­­nálták, hogy automatizálja a kézi rajzmunkát. Lassan jöttünk rá, hogy ennél sokkal fontosabb dolgot lehet adni az építész kezébe: az információ kontrollját. Az a koncepció, amit bevezettünk az építészeti tervezésbe, nem a rajzolás automatizálásáról szólt. Ennél fontosabb, hogy az épületről áttekinthető, jól kezelhető információs adatbázis készül. Az információ kontrollja hatalmat jelent az élet minden területén. A robotizálás, az önjáró autó is fontos eredménye az információs forradalomnak, de például sokkal mélyebb változást fog hozni az életünkbe az emberi gén információtartalmának megfejtése. Ez ijesztő lehetőséget teremthet arra, hogy akár bele is nyúljunk.

– Olvas jövőkutatásokat? Érdekli ez a téma?

– Nem, mert tudom, hogy úgysem vagyunk képesek az eseményeket előre látni. Persze meg kell próbálnunk valamit mondani a jövőről, de inkább csak azért, hogy elgondolkozzunk rajta.

– Vagy az üzlet miatt. Ha valaki jól kalkulál, sokat kereshet.

– Akkor, ha számít rá, hogy nem feltétlenül az fog történni, amire eredetileg készült, és változtat, ha kell.

– Ez tapasztalat?

– Igen. Az a készség kell az üzletben, hogy ha nem az történik, amire készültünk, akkor rájöjjünk, mi ennek az oka, és hogyan kell módosítanunk. Egy kicsit olyan ez, mint a szoftverírás. A szoftvert olyanra kell írni, hogy könnyen lehessen módosítani. Nem hibátlanra, mert olyat úgysem tudunk.

– A Graphisoft itt maradt Magyarországon. Szereti a nehezített terepeket?

– Mindhárom vállalkozásom, a Graphisoft, a Graphisoft Park és az AIT ugyanarról szól: a tehetségeket itthon kell tartani. Szeretem ezt az országot. Ez az ország csak akkor fog boldogulni, ha az elitje nem elhagyja, hanem itt marad. A Graphisoftnak köszönhetően itt maradt pár száz nagyon tehetséges programozó.

– Az optimizmusához szüksége van speciális hobbira?

– Ha a hazaszeretetet speciális hobbinak nevezi, akkor igen.

– Ez is egyfajta extrém sportnak tűnik mostanság. A végzős gimnazistákban például nincs annyi kalandvágy, hogy itt maradjanak. Olyan szabadidős tevékenységet sem űz, ami jellemző a gazdag emberekre?

– Szeretek a tengeren hajózni. Amikor nem volt pénzünk még hajóbérlésre sem, akkor egy kis gumicsónakot használtunk. Később már bérelhettünk vitorlást, amelyben élni lehetett, így heteket tudtunk a tengeren tölteni. Évről évre felmerült, hogy amikor nagyon jól fog menni az üzlet, lesz egy saját hajónk. Volt egy megállapodásunk a feleségemmel, hogy amikor 50 évesek leszünk, mert egyidősek vagyunk, akkor lesz egy 50 láb hosszú hajónk, amit Fifty-Fiftynek nevezünk majd. Amikor sikerült a Graphisoftot a megcélzott ár felett eladni, a prémiumból vettünk egy szép hajót. Aztán alig vártam, hogy eladjuk. Annyi gond volt vele, hogy nem igaz! Nekem megfelel a bérelt is. Az életet élvezem a hajón, nem a tulajdont.

– A tenger szeretete a tengeri ételek szeretetét is jelenti?

– Teljes mértékben!

– Főzi is, vagy csak fogyasztja?

– Főzni nem tudok, de fogyasztani nagyon. A három legklasszabb tengeri ételt Horvátországban szerettem meg. Az egyik a kalamári, ami a Kornati-szigeteken a legjobb. Már nehéz kapni, mert inkább Japánból importálják fagyasztva. Nagyon szeretem az osztrigát, ami szintén Dalmáciában a legjobb, egy Ston nevű helységben. A világ legfinomabb homárját pedig Lastovo szigetén lehet megtalálni.

– Ön mint a technológiához közel álló ember, használ okoseszközöket?

– Húha. Ebben gyenge vagyok. A Facebookot is alig használom. Nem kerülöm tudatosan, csak lusta vagyok. Az e-mail nekem elég. 

15:00

Április 16-án, kedden elindult a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít. Tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni biológiai védekezés zajlik. A szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.