Bemutatjuk a rettegett Soros-sereget
– Ez itt? Ez a dél-dunántúli Soros-terv – mutat nevetve a falra ragasztott, filctollal vázlatosan teleírt papírokra Nyirati András, miután mobiltelefonjainkkal világítva bejártuk a leendő Soros-központot. A sajtóban már csak ekként terjed a pécsi iroda híre, hiszen egyetlen nappal ottjártunk után – nyilván Orbán Viktort követve – kampányközpontoknak kezdte nevezni a kormánypropaganda a vidéki civilek leendő centrumait, amelyek egyelőre még nem is nyitottak meg.
Bogarászom a „csúcstechnológiás prezentációt”, amely azt részletezi, mi a Nyílt Társadalom Alapítványtól elnyert ötszázezer dollár útja. Hogyan jut majd el abból négyszázezer dollárnyi, azaz mintegy százmillió forintnyi adomány azokhoz az emberekhez, akik tenni akarnak a közösségükért vagy a rászorulókért – helyi szinten, de előremutatóan, a jövőbeni önműködés reményével? A pályázati és pályáztatási folyamat, a célok, a határidők és a lehetőségek listája épp olyan lazasággal van a falra hányva, mint amilyen közvetlenséggel a jegyzetek gazdái fogadnak minket. Ők tehát a Soros-sereg.
Pécsen vagyunk, méghozzá a belvárosban. A sétálóutca legmenőbb szórakozóhelyei között, egy dizájnos kávézó, a Reggeli galériáján fagyoskodunk: világítás, bútorok, sőt bárminemű berendezés nélkül egy sötét, hideg, esős estén. Üres a helyiség, egyetlen barna, bőrhatású ülőgarnitúra éktelenkedik a csücskében, meg néhol dobozok. Nem tűnik túl veszedelmesnek az új főhadiszállás, sehol nem látni fegyvereket.
Nyirati András, az Emberség Erejével Alapítvány egyik elindítója és vezetője, valamint Mester Zoltán, a civil szervezet kommunikációs vezetője megmutatják, mi hol lesz, elmondják, miért csúszott a felújítás, abba is beavatnak, milyen felemelő, egyúttal döbbenetes tapasztalás a teljes szabadság, amit a Nyílt Társadalom Alapítvány ad nekik. Na meg az ötszázezer dollár. Ennek kisebb részéből a közösségi központot befogadó térré, előadások és civilek gyűjtőhelyévé akarják alakítani. Mert erre Pécsen szükség van.
Persze az országban máshol is. Éppen ezért indított a Nyílt Társadalom Alapítvány őszi projektkeretéből 250 millió forintos új programot szociális és társadalmi célú támogatásokra, valamint művészeti és kulturális projektekre. Az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon létrejövő civil támogatásosztó központok létrehozása Soros György alapítványának kiemelt projektje lett, éppen akkor, amikor a kormányoldal csúcsra járatja hadjáratát a milliárdos üzletember és szervezetei ellen. A centrumok helyi kezdeményezéseket koordinálnak majd: például egy faluban az idősek kórházba vagy a gyerekek iskolába szállítását intézik, a fiataloknak a tanulásban, a kitörésben segítenek.
Hogy mit akar Soros György?
– Az a célunk, hogy helyi emberek tudjanak kezelni helyi problémákat – magyarázza budapesti központjuk ebédlőjében Nizák Péter, a Nyílt Társadalom Alapítvány közép-európai programjának felelőse. Szeptemberben írták ki a pályázatokat az úgynevezett Regionális Közösségi Központok Programra. Az eljárás meghívásos volt, a kiválasztott két koordinátorszervezet – a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete és az Emberség Erejével Alapítvány Pécsen – pedig teljes szabadságot élvez a lebonyolításban.
– Partnereink technikai szolgáltatást nyújtanak civil szervezeteknek, irodáikban tréningeket, kurzusokat, szemináriumokat szerveznek majd a helyi közösségeket érintő témákban, továbbá kis projekteket támogatnak egy–hárommillió forinttal, amit helyi civil szervezetek, sőt akár jogi személyiség nélküli közösségek nyerhetnek el. A két alapítvány mintegy 100-100 millió forintot oszt szét a következő hetekben, hónapokban, hogy olyan problémákat kezeljenek helyben, mint a szegénység, az oktatáshoz, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, vagy más, a helyi lakosok által fontosnak tartott ügyekben – mondja Nizák Péter. Szerinte tudatos döntés volt, hogy a pécsi és a debreceni központ ne legyen teljesen egyforma, mert azt szeretnék, ha minél változatosabb módszertannal minél több jó gyakorlat alakulna ki és épülne be a magyar köztudatba. Olyanokat kerestek, akiknek van tapasztalatuk a közösségépítésben, s megfelelő ismerettel, kapcsolati hálóval rendelkeznek, tehát akik tudják, milyen programokat érdemes támogatni vidéken.
– Azt akarjuk elérni, hogy az emberek felismerjék: saját környezetükben ők maguk is tudnak tenni, lépni, nem kell semmilyen hatalomra várni. A képessé tevés, a képessé válás az üzenet – mondja Nyirati András.
Debreceni Alternatíva
Az észak-alföldi civil központot Debrecenben az Alternatív Közösségek Egyesülete hozhatja létre s irányíthatja majd. Ők, mint azt Damu Richárd meséli, a Regionális Közösségi Központok projekt keretében már szükségletfelmérést is végeztek a régióban. Tájékoztató fórumokat rendeztek például civil szervezetek, informális csoportok számára, ahol a megjelentek bevonásával igyekeztek feltárni a helyi igényeket. A pályáztató egyesület vezetője a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásából megvalósítható, teljesen önálló, összszociális és kulturális tér létrehozását emelte ki célként, amely demokratikus alapon működik, a nyitottság, a tolerancia, a szabadság értékei mentén. Már most is vannak jelen csoportok a debreceni központban, és reményeik szerint ez a kör csak bővülni fog. Mindemellett másik nagyon fontos megvalósítandó tevékenységük a pályázati források szétosztása lesz a régióban. Legfőképp olyan pályázatokat várnak, amelyek helyi problémákra reagálnak és közösségi megoldásokat nyújtanak. Damu Richárd azt mondja: a szolgáltatásokat nyújtó szervezettől, a karitatív tevékenységet végzőkön át egészen az érdekvédelmi csoportig voltak érdeklődők a fórumaikon.
Ha valaki, ő nem tapasztalatlan ebben. A pécsi alapítvány 2007-ben indította első emberi jogi nevelési programjait, azóta fejlesztettek társasjátékot a demokráciáról, tartottak megszámolhatatlanul sok órát, műhelyt, képzést, kidolgoztak a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő és így Magyarország egész területén adaptálható tanmeneteket. Nyirati András maga is tanít, előad, szervez és intéz – egyszemélyes világszervezetként tűnik fel, halk és kevés szavából markáns elkötelezettség sugárzik.
Nem kapnak egy fillér állami támogatást, de már uniós projektekre sem pályáznak, mióta önkormányzati partnerségi megállapodáshoz kötött a siker. Ezt deklarálták is, ahogyan a civiltörvény bojkottját, azaz a regisztráció mellőzését is vállalják.
– Nem akarunk függőségi helyzetbe, csapdába kerülni. A civileknek az anyagi és az erkölcsi autonómia garantálja azt, hogy pártpolitikától mentesen működjenek – magyarázza elveiket Mester Zoltán. Az újságíró, kommunikációs vezető szerint ez azért fontos, mert vidéken manapság is a fortélyos félelem igazgat. Nemcsak a civil szervezetek, hanem az őket támogatni kívánók vagy velük szimpatizálók is megszenvedik a kormányzati kommunikációs hadjáratot. – A félelem, akár egzisztenciális, akár irracionális, megakadályozza, hogy az emberek lépjenek magukért vagy társaikért. Így nincs és nem is lesz közösség. Ezért fontos a civil autonómia, hogy az emberek félelem nélkül tudják tenni a dolgukat.
Az Emberség Erejével Alapítványnak ezt biztosítja a Soros-pénz, s ugyanezt a gondolkodásmódot szeretnék továbbadni jövőbeni pályázóiknak is. Pontosan tudják, hogyan kell önműködő civil kezdeményezéseket életre hívni. Az alapítvány ugyanis 2010-ben kezdett dolgozni Pécs keleti, szegregálódó városrészében, Gyárvároson. Kezdetben az általuk szervezett, iskolaidő utáni szabadidős programokból a Menedék ifjúsági klub jött létre, majd 2013 tavaszán az Élmény Tár Tanoda.
Amikor Mester Zoltán autójával leparkolunk az esős szürkületben is világító, szivárványszínű kerítés mellett, mézeskalácsházként tűnik fel a tanoda apró épülete. Csönd van, a szűk utcán pocsolyákat átugrálva jutunk közelebb. A háromszobás házikó legnagyobb helyiségének faláról a Jó itt lenni! felirat köszönt. Az épületnek nincs olyan négyzetcentije, amiről ne sütne: a gyerekekért van. Megcsodáljuk az előszobafalat betöltő mannarendszert – a gyerekek egy jól sikerült leckeírás, a jelenlét, az otthoni jó magaviselet nyomán mannákat kapnak, amiket havonta egyszer programokra vagy édességre válthatnak be –, s közben a ház egyszerre megtelik mindenféle korú, hangos, vidám, szemmel össze nem terelhető csapattal.
Majdnem mind cigány gyerekek. Majdnem mindegyikük arcán fájó nyomot hagyott a nyomor. Pedig mosolyognak, nevetnek, miközben a legnagyobb szobába tömörülnek társasozni. Néhányan önkéntes gimnazista kísérőikkel vagy mentorukkal a kis konyhában kucorodnak le: számítógépezni tanulnak.
Serdült Saci és Murányi KataTasnádi Zsófi, a tanoda vezetője uzsonnát ígér nekik, ám előbb még velünk beszélget. Elmondja, hogy a tanoda, amely mintegy hatvan, többségében mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetből jövő gyerekkel áll kapcsolatban, komplex munkát végez. Tanulássegítés, oktatási projektek, rendszeres műhelyek, szabadidős programok és táborok is szerepelnek a profiljukban, elsődleges céljuk a képességfejlesztés. Másodsorban olyan élményekhez juttatják ezeket a gyerekeket és fiatalokat, amelyek szerencsésebb sorsú társaik számára mindennaposak, de a tanodához tartozók még sosem tapasztalhatták meg őket. Azért dolgoznak s arra gyűjtenek, hogy például „kicsi Vivi” kipróbálhassa a lovaglást.
Zsófi minden szavából érződik az anyai szeretet – nemcsak a gyerekek, hanem a tanoda, a munkája iránt is. Tényleg jó itt lenni. Nehéz is továbbindulni. A tanoda nem lesz pályázó, nem is pályázhatna, hiszen az Emberség Erejével Alapítvány hozta létre és működteti – még egy évig uniós forrásból és rendszeres magánadományokból.
Mester Zoltán egy, a pécsi egyetem bölcsészkara melletti kocsmában hamar összehoz minket két fiatal lánnyal. Az Eklekta Egyesület új kezdeményezés, Murányi Kata és Serdült Saci nagy lelkesedéssel mesélnek arról, milyen köztéri, köztérhasználati projektjeik voltak eddig, s miket terveznek. Elsősorban a pécsi városképről való gondolkodást formálnák. Főként azt szeretnék elérni, hogy a köztereket tényleg a köz, azaz a közösség használhassa, mert szerintük csak a megfelelő helyszínen van arra lehetőség, hogy az összetartozás erősödjön.
– Nem hangzatos, nagyzoló kifejezésekre gondolunk: minden egyénnek szüksége van arra, hogy tartozzon valahová, ennyi az egész – magyarázza Murányi Kata. Az egyesület elnökét és barátait nem tántorítja el a Soros-ellenes kampány. Nem félnek. Pontosan tudják, mi a céljuk s hogy mi a közösségi érdek – ez az, amiért dolgoznak és dolgozni fognak. Az Eklekta pályázni fog a Soros-pénzre.
– A pályázat célja hosszú távon egy jobb, befogadóbb, élhetőbb társadalom. Rövid távon pedig jól hasznosuló programok megvalósítása: olyan szervezetek, csoportok, kis közösségek útnak indítása, amelyek a gyakorlatban is megmutatják majd, hogy igenis lehet tenni civilként önmagunkért és egymásért, a környezetünk épüléséért – összegez Nyirati András. A kormánypropagandát érintő kérdéseinkre úgy folytatja: – A nem tudásból fakad a félelem, ezért nem baj a figyelem. Tíz éve működünk Pécsen, mégsem vagyok benne biztos, hogy lennének harmincan, akik a védelmünkre kelnének, hogy „igenis szükség van ránk”. És nem azért, mert nem tettünk semmit. Csak nem a leghangosabbaknak segítettünk. Nem megijedni kell. Szükség van a nyilvánosságra, kell a kapcsolat a társadalommal, amely a tevékenységünk megismerésével juthat el odáig, hogy igenis szüksége van a civilekre. Akkor tudunk megmaradni, ha zavar bárkit, hogy nem vagyunk. Látszanunk kell.
Most már látszanak. A magyar kormányfő szerint ők „Magyarország ellenségei”. Lehet választani, kitől kell félni.
Szintet ugrottak a támadások
Társadalmi bázisépítő programra nyert támogatást a NANE – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület a Nyílt Társadalom Alapítvány őszi emberi jogi programjában. Idén szeptembertől 2018 szeptemberéig 26 400 dollárnak megfelelő forintot fordíthatnak fontos célokra: a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezet közösségépítő projekteket szervezhet olyan más civilekkel, akiknek nem ez a fő profiljuk, mégis megtalálják őket az érintettek, akár áldozatok is. A NANE ezen túl fórumokat, mentorálást szervez számukra, közös iskolai foglalkozásokat terveznek, és előadásokat is tartanak majd. A Jurányi Közösségi Inkubátorházban a szexuális beleegyezésről szóló színházi előadás is lesz, magyarán a bántalmazás elleni fellépésre való társadalmi nevelési programok megvalósítására fordíthatják Soros György alapítványának támogatását.Füri Judit
És még csak nem is tartanak attól, hogy bántani fogják őket, amiért a filantróp pénzét is felhasználva védik, segítik azokat, akiket bántalmaznak. A néma tanúk felvonuláson sétálva Füri Judit és Horváth Éva, a NANE szakértői és aktivistái mosolyogva fogadják az idevágó kérdést. Mint Éva felveti, egyetlen kormány sem volt velük túlságosan barátságos, sőt több mint húsz éve olyan közegben léteznek, amely valamennyire ellenséges a NANE szerepével. Ez persze nem jelenti azt, hogy a női jogi, ám valójában nemsemlegesen bántalmazásellenes szervezet ne érzékelné: szintet ugrottak a támadások az utóbbi években.
– Nincs félnivalónk. Ez nem álszervezet, mi tényleg azon dolgozunk, amiről beszélünk. Nem csinálunk mást, mint ami mellett elköteleződtünk, e köré csoportosul sok-sok tevékenységünk, amelyek közül a legtöbbet önkéntesen végezzük. De a támogatásainkkal is el tudunk számolni, nincs mit titkolnunk – mondja Horváth Éva.
Hamarosan „külföldről támogatott” szervezet lesznek, s nagyon reménykednek abban, ez azt jelenti, hogy egyre többen ismerhetik meg tapasztalataikat és tudásukat – teszi hozzá Füri Judit. Szavaiból kivehető: a nők zaklatását érintő, az utóbbi hetekben felhevült társadalmi párbeszédet, miképp a Soros Györgyöt övező vagy a civilek vegzálása kapcsán érzékelhetően megnövekedett nyilvánosságot is lehetőségként fogják fel, hogy terjesszék tudásukat, ismereteiket.
Füri Judit szerint persze az is nagyon fontos, hogy az alapítványi támogatás segít megteremteni az egyesület anyagi biztonságát és egyúttal bármiféle hatalmi beavatkozástól való függetlenségét – amennyire legalábbis ez lehetséges. Eddig is igyekeztek minél több forrásból biztosítani a működést. A NANE, a Női Érdek és a Patent is többször részesült már támogatásban a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de máshol, főként az Európai Unió programjaiban is igyekeznek pályázni. Miután e szervezetek „fekete listássá váltak” a jelenlegi kormány szemében a norvég alap körüli botrány nyomán, anyagilag csaknem „kiszáradtak”, csak a magán- és alapítványi adományozóik maradtak meg.Horváth Éva
Füri Judit szerint a kormányzati támadásokat azért is nehéz értelmezni, mert aktivistaként, a munkájuk mellett, lelkesedésből, teljesen önkéntesen tesznek valamit a közjóért.
– Tényleg, kinek lehet azzal baja, ha szabadidőnkből és önerőnkből segítünk azoknak, akiknek szükségük van rá? – teszi fel a kérdést. A felvetésre, milyen alapja lehet annak, amikor a kormányzati kommunikáció politikai szerepvállalással vádolja a civileket, Füri Judit egyértelművé teszi: bármilyen társadalmi szerepvállalásnak van társadalompolitikai üzenete, de a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés nem tekinthető ellenzéki tevékenységnek. Ehhez Horváth Éva rögtön azt is hozzáteszi, mindig is kritikusak voltak a kormányokkal, ha azok felelőtlenül kezelték vagy éppen nem kezelték a családon belüli erőszak problémáját.
– Nem pártpolitikai tevékenységet folytatunk, hanem egész egyszerűen arra törekszünk, hogy a bántalmazó kapcsolatokban élő magyar nők segítséget kapjanak, s hogy a biztonságukat tudjuk növelni – mondja Horváth Éva.
– Mindig is nagyon rossz eséllyel indult a magyar ellátórendszerben az, akit párkapcsolatában erőszak, bántalmazás ért. Nincs olyan trend, amely szerint a helyzet az elmúlt években romlott vagy javult volna, de a párkapcsolati erőszak büntetőjogi tényállása nem oldotta meg a problémát. Ha politikai állásfoglalással vádolnak minket, az az utóbbi években másért nem lehet, mint hogy következetesen kiállunk az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett, mert azt gondoljuk, hogy az hozhat valódi jogi szemléletváltást s hatékonyabb hatósági, törvényi védelmet a bántalmazott nőknek – fejti ki Horváth Éva. Szerinte ilyen téren tesznek javaslatot akár a jogi szabályozásra, de más politikai megnyilvánulásukat senki sem tapasztalhatta.
