Az ország egyik leggazdagabb asszonya, de közalapítvány-vezetőként is csaknem ötvenmilliót keresett tavaly Schmidt Mária

2018. június 13. 16:25 - szerző: Biró Marianna

A külügyi tárcától kapott több mint kétmilliárd forintos támogatásból hozhatták el Magyarországra Milo Yiannopoulost és Steve Bannont, de aligha a két amerikai előadó költségeit vitatnák leginkább az adófizetők.

Nemcsak a „migránsok betelepítését" a kormány szerint szervező, de legalábbis támogató civil szervezeteknek, hanem valamennyi, ma Magyarországon működő alapítványnak, közalapítványnak, illetve civil, nonprofit gazdálkodó szervezetnek el kellett számolnia tavalyi bevételeivel, illetve kiadásaival, azok a szervezetek pedig, amelyek  közhasznúnak minősülnek, egy úgynevezett közhasznúsági beszámolót is el kellett fogadniuk, azt a nyilvántartásukat vezető bíróságon leadni, majd közzé tenni.

Elsősorban financiális okokból, majd 2014 óta fa fokozódó politikai nyomás miatt egyre inkább sorvad a civil szektor. 2011 után négyezerrel csökkent a nonprofit szervezetek száma: a második Orbán-kormány hivatalba lépése után 65 ezerről 2016-ig 61 ezerre, a Központi Statisztikai Hivatal utolsó idevágó táblázata szerint pedig továbbra is ekörül mozog, pontosan 61 616 ilyen szervezetet tüntettek fel. Ezek közül is vannak azonban, amelyek kiemelkednek a többi közül: ha mással nem, a központi költségvetésből kapott állami támogatásaikkal.

Noha Schmidt Máriáék honlapján egyelőre nem szerepel, a bírósági civil szervezeti keresőben már elérhető a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) éves közhasznúsági beszámolója, amelyből képet kaphatunk arról, miből és hogyan gazdálkodhatott a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, továbbá a Kommunizmuskutató Intézetet és az 1956-os Emlékbizottságot is üzemeltető szervezet.

Ennek igénye legutóbb akkor merült fel, amikor a közalapítvány a sajtó egy részét kitiltotta a Bálnában rendezett konferenciájáról, így csak csellel tudósíthattunk arról, mik hangzottak el a közpénzből Magyarországra utaztatott amerikai előadóktól (legalábbis egyiküktől). A most közzétett beszámolóban, noha nem is közvetlenül, de arra is választ kaphatunk, mennyit ér meg a magyar adófizetőknek, hogy a kiválasztottak meghallgathassák Milo Yiannopoulos „Veszélyek és esélyek a XXI. században" című előadását, illetve a Steve Bannon előadását is magában foglaló „Európa jövője" konferenciát.

Schmidt Mária és Milo Yiannopoulos

A 2017-es, összesen 108 oldalas beszámoló alapján a közalapítvány tavaly összesen 5 milliárd 189 millió 541 ezer forint bevételre tett szert, ebből kiadásként elszámoltak 5 milliárd 4 millió 568 ezer forintot, személyi jellegű ráfordításként 1 milliárd 222 millió 142 ezer forintot, a civil szervezet közhasznú tevékenységére fordított kiadások összértékeként pedig 4 milliárd 973 millió 672 ezer forintot. Eredményük, azaz a nyereség jelentősen csökkent a megelőző évi több mint 600 millió forinthoz képest, hiszen 2017-ben csak 184 millió 973 ezer forintot tudtak megtakarítani.

A bevételek túlnyomó többsége az állami, azaz költségvetési támogatás, amely 2016-ban még 11 milliárd 132 millió 659 forint volt, 2017-ben viszont csak 4 milliárd 561 millió 823, amiből önkormányzati forrás 1 millió 750 ezer forint, a többit a kormány rendelte Schmidtékhez. Egy százalékos felajánlásokból 252 ezer forint, magyar és külföldi intézmények és magánszemélyek adományaként pedig 500 ezer forint folyt be.

A Terror Háza Múzeum állandó kiállítását – a szöveges beszámoló szerint – 2017. január 1. és október 31. között összesen 331 908-an tekintették meg, ebből 285 312 látogató volt külföldi. Az Egy akaraton című időszaki kiállításukat 2017. január 1. és szeptember 30. között 4915-en, Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen című időszaki kiállítást 2017. november 7. és november 30. között 673-an látták.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Persze a KKTTKK tevékenységének csupán egyetlen szelete a Terror Háza fenntartása és fejlesztése, főként hogy a Schmidt Mária által felügyelt állami emlékév-sorozatok, valamint egyéb, főként politikai megbízások hatalmasra duzzasztják a bevételeket. 

A könyvvizsgálói jelentés tehát úgy összesít: a 2017. december 31-i fordulónapon az eszközök és források egyező végösszege 9 milliárd 982 millió 596 ezer forint, közhasznú eredménye 185 millió 451 ezer forint, vállalkozási eredménye viszont már mínuszos: 478 ezer forint veszteséget könyvelt el ezen a téren a KKTTKK.

De nézzük, mi is történt Schmidtékkel 2017-ben valójában:

Schmidték munkája a sajtóban meglehetősen felszínesen bár, de azért rendszeresen dokumentált, noha a legtöbb hír arról számol be, hogy újabb és újabb kormányzati támogatásokat kaptak. Mindez a beszámolóból is kitűnik:

  • Az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi ünnepségsorozat megrendezése az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 1 milliárd forintot adott az alapítványnak 2 év alatt, ebből 2017-ben 436 millió 837 830 forintot folyósítottak a szervezetnek.
  • Az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi ünnepségsorozat megrendezése tárgyában ugyanakkor még egyszer, 2017 áprilisában is szerződött az alapítvány az Emmi-vel, ekkor már idén nyárig terjedően 1 milliárd 991 millió 200 ezer forintra, ebből ugyan „csak" 188 808 558 forintot kapott kézhez tavaly Schmidt, de azt a beszámoló szerint pontosan ugyanarra fordította, mint a korábbi 436 milliót: emlékbizottsági ülésekre, frontmozira, konferenciákra, és egy kiállításra.
  • A GULAG Emlékévre szóló támogatási szerződése Schmidtéknek 2015 áprilisától 2018 szeptemberéig érvényes (itt érdemes felidézni, hogy a Gulag Emlékév, meghosszabbítva is 2017 tavaszán ért véget), így az Emmi-vel kötött támogatási megállapodás, amely összességében 67 millió forintra rúgott, időarányos részeként 6 millió 354 ezer forintot még tavaly is kapott a közalapítvány, méghozzá a „Csak túl akartunk élni című dokumentumfilm elkészítése, adatgyűjtés" címszóval.
  • 2017. évi működési támogatásként Schmidt Mária másik munkahelyétől, a Miniszterelnökségtől a közalapítvány kapott 320 millió forintot.
  • A 2017. évi szakmai feladatok támogatása címen szintén a Miniszterelnökségtől további 240 millió forintos vissza nem térítendő közpénz-támogatásra tettek szert (ezt a szakmai programjaik támogatására fordították).
  • Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata 250 ezer forinttal támogatta Schmidtéket a Terror Háza Múzeum előtti, a Holokauszt Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott megemlékezésük lebonyolításában. Ugyanezt az ünneplést és koncertet a Fővárosi Önkormányzat 1,5 millió forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap 1 millió forinttal támogatta. Összesen tehát 2,75 millió forintot költhettek el a szabadtéri koncertre.
  • Az '56-os emlékévhez kapcsolódó programok megvalósítására is támogatási szerződést kötött az alapítvánnyal a Miniszterelnökség, méghozzá 2016.01.01-2017.03.31-es időintervallumra. Az összesen 380 millió forintos támogatási összegből a tavalyi év első három hónapjában 55 millió forintot kaptak meg, amit időszaki kiállításra, kerekasztal-beszélgetésre, fényfestésre, s egyéb programokra fordítottak.
  • Hasonlóképp jutott forráshoz a Miniszterelnökségtől a közalapítvány „az 1956-os Emlékévhez kapcsolódó programok II. üteme és a Közalapítvány által működtetett szervezetek programjainak támogatása" címszó alatt. Az emlékév ugyan lezárult, ám a 2017.09.01 és 2018.06.30. között érvényes támogatási szerződés, mely összesen 110 millió forintról szól, időarányosan tavaly 27 millió 893 ezer forintot hozott volna Schmidtéknek – a kancellária azonban folyósította már a teljes, tehát az idei évre szóló összeget is.
  • Mindez semmi, hiszen a főösszeg, amelytől több részletben a sajtó is hangos volt, az Emmi-vel kötött támogatási szerződés alapján jutott a közalapítványhoz. Schmidték ugyanis az „1956-os emlékév lebonyolítása" tárgyban az Emmi-től 2016.01.01 és 2018.06.30. között összesen 13 milliár 212 millió 700 ezer forintot, ebből csak tavaly 4 milliárd 212 millió 700 ezer forintot kaptak. Mivel a tárgyévben időarányosan 2 milliárd 552 millió 511 ezer járt volna, a beszámoló szerint csak annyit költöttek el a projektiroda működtetésére, pályáztatásra, emlékbizottsági ülésekre, programok megvalósítására, valamint a Budapest angyala képregényre.
  • Az Emmi roppant elégedett a közalapítvány munkájával, hiszen egy további támogatást is odaítéltek, méghozzá „Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek – Az európai roma holokauszt című oktatási segédanyag angol nyelvű fordítása" címen 3 milliót, amelyből tavaly időarányosan 1 240 745 forintot kaptak meg.
  • 2016 decembere és 2018 júniusa között a közalapítvány feladata a „Kertész Imre Intézet megalapítása és létrehozásával összefüggő feladatok megvalósítása" is, amelyre szintén az Emmi-től kapott megbízást, s közpénz-támogatást a KKTTKK: összesen 1 milliárd forintot. Ebből tavaly 891 millió 696 ezer forintot költöttek el a Nobel-díjas írónk kéz- és gépiratainak leltározására, Kertész irodalmi munkásságának kutatására és dokumentumok gyűjtésére, hang- és videoanyag archiválásra, a nemrégiben felavatott Kertész-emléktáblára, továbbá a Benczúr utca 46. szám alatti ingatlan megvásárlására.
  • A MOL Nyrt. is támogatási szerződést kötött Schmidtékkel, méghozzá a „2017. évi Petőfi-díj átadása" címen. Erre a közalapítvány 3 millió 150 ezer forintot költhetett el: tavaly decemberben így a Terror Házában Stanisław Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke vehette át az elismerést. Azt is tudni, a bíboros a pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.
  • „A Hősök népe - Országos hatókörű pedagógus továbbképzési programra" az Emmi 2016.08.10. és 2017.06.30. között további 950 millió forintos támogatást adott a közalapítványnak, amely ebből tavaly 586 millió 426 ezer 725 forintot költhetett el, de az egész összeget ekkor folyósították számukra. A gimnáziumi tanároknak tartott felnőttképzési program keretein belül 5000-en kaptak felvilágosítást az '56-os eseményekről.
  • És ez még mindig semmi, hiszen a „V4-es elnökséghez kapcsolódó tudományos, társadalmi és kulturális programok megvalósítása" címen a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2017.09.01. és 2018.07.31. között olyan támogatási szerződést kötött a közalapítvánnyal, amely összesen 2 milliárd 156 millió 741 ezer forintra szólt, s amely összeget tavaly egyben meg is kapták Schmidték, ugyanakkor a tárgyévi összeg csupán 183 millió 162 ezer forint volt. Mindez azt sejteti, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó események: Milo Yiannopoulos „Veszélyek és esélyek a XXI. században" című előadása, illetve a Steve Bannon előadását is magában foglaló „Európa jövője" konferencia is ebből a közpénzből valósultak meg – noha a beszámolóban csupán a tavalyi rendezvények vannak felsorolva, így a pontos képhez vélhetően várni kell egy évet.
    Schmidt Mária és Steve Bannon
    Fotó: Facebook/Schmidt Mária
  • A közalapítvány szinte természetes módon „Állományvédelem, egyedi dokumentumok restaurálása" címen is kapott támogatást, méghozzá Nemzeti Kulturális Alapból félmillió forintot, amiből 18 darab veszélyeztetett műtárgy restaurálását végezték el.

Mindezek természetesen komoly feladatok, s nyilván a legjobb kezekben is vannak az 1999 óta bizonyító közalapítványnál. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a KKTTKK teljesítménye, vagy inkább a szervezetet vezető Schmidt Mária személye a döntő az állami források, azaz a közpénz-milliárdok odaítélésekor. Bármelyik is legyen a döntő, azt is érdemes látni: a közalapítvány személyi jellegű ráfordításai 2016-ban 1 milliárd 63 millió forintra rúgtak, 2017-re pedig 1 milliárd 213 millióra emelkedtek a bérek és egyéb költségek.

Mindezekből az éves beszámoló csupán a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatást részletezi, eszerint Schmidt Mária „főigazgató asszony" ugyanis 2016-ban 32,7 millió forintot, 2017-ben viszont már 47 millió 294 ezer forintot keresett csupán azzal, hogy a közpénzből gazdálkodó közalapítványt vezette.

A vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összege a 2016-os 40 milió 732 ezerről tavalyra 57 millió 47 ezerre nőtt, amiből csaknem 50 millió forintot Schmid Mária bére adott.

Schmidt Mária boldog
Fotó: Facebook/Schmidt Mária

Emlékeztetőül: Schmidt Mária nemcsak a KKTTKK vezetője, Széchenyi-díjas történész, s a Terror Háza Múzeum főigazgatója, hanem 2018-ban a leggazdagabb magyar nő. Idén is megjelent a 100 leggazdagabb magyart felvonultató lista, melyben továbbra is igen csekély számmal szerepelnek női nevek. A Napi.hu kiadványából kiderül, hogy 2018-ban Schmidt Mária a rangsor 31. helyére került családjával együtt. Becsült vagyonuk 38 milliárd forint, ennek nagy része a Budapesti Ingatlan Nyrt.-ből (BIF) származik, melynek Schmidték családi vállalkozása, a Pió-21 Kft. két év alatt 90 százalékos tulajdonosa lett. Schmidt tavaly még nem volt benne az első százban.

A BIF-et Schmidt Mária néhai férje, Ungár András alapította, és vitte sikerre. A fővárosban jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező vállalatban a 64 éves kormánybiztos (korábban az '56-os emlékévért felelt e minőségében, s noha a kormány honlapján jelenleg nem szerepel ekként, Orbán Viktor 2018. január 1-től az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki „az első világháború 100. évfordulójára történő méltó megemlékezés érdekében” – e tisztségét díjazás nélkül látja el) mellett két gyermeke, Ungár Anna és Ungár Péter is tulajdonosok. A cég médiaérdekeltséggel is rendelkezik: a Figyelő című hetilapot tavaly vásárolták meg.