Az Orbán-kormány várja a jó híreket az egészségügyről, de már Balog Zoltán is észrevette, hogy túl sok magyar hal meg rákban

2018. február 5., 20:47

Szerző:

Idén több mint 5 milliárd, az elkövetkező években 10,3 milliárd forint jut az Országos Onkológiai Intézet fejlesztésére – mondta Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője vasárnap, amikor átadták az intézmény 1,7 milliárd forintból beszerzett, kiemelkedő pontosságú és eredményességű sugárterápiás eszközét. A miniszter elmondta, a fejlesztések eredményeként olyan - megújult gép- és informatikai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészülő - onkodiagnosztikai komplexum jön létre, amely jelentősen csökkenti a betegek számára a várakozási időt, és mindenben megfelel a 21. századi elvárásoknak. Kiemelte, hogy a most átadott berendezés nem csupán Magyarországon, de az egész régióban az első ilyen eszköz állami intézményben. 

Kásler Miklós, Ónodi-Szűcs Zoltán és Balog Zoltán
Fotó: Emmi / Bartos Gyula

A rákellenes világnapon tartott eseményen Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy napjainkban a nem fertőző krónikus betegségek, köztük a vezető haláloknak számító rák jelenti a legnagyobb kihívást az egészségügyben, utóbbi évente 80 ezernél több megbetegedésért és mintegy 33 ezer halálozásért felelős.  Ez az összes halálozás több mint egynegyede, és EU-s összehasonlításban sem állunk túlságosan jól ebben az ügyben – tette hozzá, kiemelve, hogy a visszaszorítás legfontosabb eszköze a szűrés, valamint az azon való részvétel arányának emelése. E téren Balog Zoltán szerint „nem jók” a számok, hiszen az emlőszűrésen a potenciális érintettek 40-50, a méhnyakszűrésen  30 százaléka vesz részt, ugyanakkor a kormányzat célja e mutatók 70 százalékig emelése, ami nagyon sok életet megmenthet.

Balog Zoltán aggodalma azért is figyelemre méltó – fűzhetjük hozzá –, mert a magyar egészségügy legutóbbi nagy botránya éppen annak a rákos férfinak az esete volt, akit fél napon át hagytak szenvedni a Honvédkórház sürgősségijén. Ennek ellenére a kórházigazgatók a múlt héten központi utasítást kaptak, hogy álljanak elő hetente két győzelmi jelentéssel, mert túl sok rossz hír röppen fel a magyar egészségügyről. Azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek nem tudnak heti két jó hírrel előállni, figyelmeztetésben részesítik.

A korábbi évek kormányzati intézkedéseiről szólva a miniszter kiemelte: bevezették a méhnyakrák kialakulásáért felelős vírus (HPV) elleni ingyenes, önkéntes oltást, továbbá a 14 napos szabályt, amely alapján a közfinanszírozott ellátásban a képalkotó vizsgálatokat ennyi időn belül kell elvégezni daganat gyanúja esetén. Emellett bevonták a védőnőket a méhnyakrák-szűrés szervezésébe, és az előző két évben 15 nagy értékű innovatív gyógyszert vettek fel a támogatási listára. Balog Zoltán emlékeztetett, hogy az Egészséges Budapest program tíz éves futamideje alatt a kormányzat 700 milliárd forintot tervez fejlesztésekre.

Ónodi-Szűcs Zoltán, a tárca egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt: 2012-ig évről évre emelkedett az onkológiai okú halálozások száma, azóta ezt a trendet sikerült megállítani, amiben szerepe van a nemdohányzók védelméről vagy a népegészségügyi termékadóról szóló törvénynek, a HPV elleni oltásnak és a 14 napos szabálynak. – Azt gondolom, hogy ez mind kevés volt, mert 2010-hez képest csak ebben az évben már 60 milliárd forinttal többet költünk onkológiai ellátásra – fogalmazott az államtitkár, a nyolc évvel ezelőtti, 138 milliárdos és az idei, 200 milliárd feletti összeget állítva szembe egymással. Hozzátette: ez idő alatt kicserélték a besugárzó eszközök kétharmadát-háromnegyedét, így a korábbinál sokkal pontosabb, kevesebb mellékhatással, szövődménnyel dolgozó eszközzel gyógyíthatnak a szakemberek. Hangsúlyozta, az onkológiai okú halálesetek számának stagnálása helyett azzal lehetünk elégedettek, ha elkezd csökkenni ez a mutató. 

Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az eseményen arról beszélt: a tavalyi adatok szerint Magyarországon száz halálozásból 26-ért felelős daganatos megbetegedés; az EU-n belül Szlovénia 32-es mutatója a legrosszabb, de a magyar szint feletti arányt produkált Hollandia, Írország és Dánia is.

07:17

A Závecz közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter pártjának EP-listája a kutatás első felében jelentősen megelőzött minden ellenzéki pártot a DK–MSZP–Párbeszéd kivételével, így a harmadik helyen szerepel a rangsorban. A teljes lakosság 11%-a, a biztos szavazók 14%-a voksolna rá.