Az MTA tovább tárgyal, de garanciákat kér a szabadsága megőrzésére

Lovász László „egyelőre" visszafogottan kommunikál, de – egyebek mellett – azt leszögezte: az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem.

2018. június 22., 13:54

Szerző:

Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden (június 26-án) folytatja a tárgyalásokat Palkovics Lászlóval, az ITM vezetőjével – közölte a 168 Órával az MTA Kommunikációs Főosztálya. A tárgyalások eredményéről Lovász még aznap délután tájékoztatja a 14 órakor összeülő elnökséget.

Múlt héten derült ki, hogy Palkovics László minisztériumához, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz csoportosítják át az akadémiai költségvetés jelentős részét, azaz a 40 milliárd forintból 28 milliárdot. Az MTA a kutatás szabadságát félti, a múlt pénteki rendkívüli ülés után közleményt adott ki arról, hogy ragaszkodik a függetlenségéhez.

A mostani közlemény szerint az MTA célja, hogy a kutatóhálózat működését közvetlenül biztosító összeg, benne a kutatói bérekkel az MTA kezelésében maradjon (ez évi 17,1 milliárd forint a szóban forgó 28 milliárdból).

Az MTA továbbá garanciákat kér arra, hogy az ITM-hez kerülő pályázati források szakmai felügyelete továbbra is az Akadémiánál maradjon, mivel ezt alapvető fontosságúnak tartja a kutatói szabadság megőrzéséhez.

A közlemény kiemeli, hogy a tárgyalások sikere érdekében az MTA egyelőre nagyon visszafogott intézményi kommunikációt folytat. „Eddig egy közleményt adtunk ki, az elnök pedig két interjút adott: egy hosszút az Index.hu-nak, és egy rövidebbet az M1-nek” – írták, ugyanakkor néhány dolgot leszögeztek „a médiában megjelentek tisztázására". Ennek legfőbb oka valószínűleg a 24.hu-n csütörtökön megszellőztetett értesülés, miszerint Rudas Tamás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója Lovásznak tett kompromisszum-javaslatával önként feladná az akadémiai kutatás szabadságát a kormánnyal való kiegyezés érdekében. Rudas Tamás lapunknak később ezt azzal tisztázta, hogy az MTA és a minisztérium vegyes bizottságának létrehozását javasolta, ami meghatározna bizonyos témákat, de emellett a kutatók a szabadon választott témáikon dolgoznának.

Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

Az MTA közleménye alapján azonban Lovász ennél határozottabban tárgyal majd: a kormány kommunikációjában most fontos elem, hogy a források egy kézbe kerülése növeli a hatékonyságot. Itt 28 milliárd forintról van szó az ITM teljes 1300 milliárdos költségvetéséből. Szerintük azonban fontos hangsúlyozni, hogy az alapkutatás igazi hatékonyságát nem az állami befolyás növeli, hanem a nemzetközi kiválósági mércéhez való igazodás jelenti, ami jelenleg is jellemző az MTA-ra.

A másik, hogy az MTA-nak van kutatási stratégiája. A hangsúly az MTA alapfeladatán, az alapkutatáson van, de fontos részt képez az alkalmazott kutatás, valamint lényeges elem a közös kutatás egyetemi és vállalati partnerekkel. E kettő egymástól nem elválasztható, közvetlenül alkalmazható kutatási eredményeket csak erős alapkutatási bázison lehet elérni. A 10 akadémiai kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet részletes középtávú stratégiával rendelkezik.

A kutatóhálózat minden egységének van rövid- és hosszú távú kutatási stratégiája is, ezeket a kormány mindig látta és sosem kifogásolta.

A közlemény kiemeli azt is, hogy

az Akadémia nem csinált politikai ügyet a témából.

A kormány javaslatáról az MTA elnöksége tárgyalt, így az állásfoglalás az Akadémia lehető legszélesebb körű véleményét tükrözi, politikai hozzáállástól függetlenül. Ez a tudós társaság és a kutatók állásfoglalása egy olyan ügyben, amely a munkájukat érinti. Az MTA ezt az állásfoglalást kommunikálta, melyet azután különféle médiumok a saját hozzáállásuknak megfelelően tálaltak, ám az elnökség állásfoglalását többek között támogatják a magyarországi tudományos élet legkiválóbb fiatal képviselői, a Lendület-csoportvezetők is.

A közlemény végül, de nem utolsósorban azzal zárul, hogy

az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem.

Fotó: Wikipédia

Az akadémiai közösségnek megbecsült tagja lehet az is, aki elkötelezett híve a jelenlegi kormányzatnak — például oly módon, hogy miniszterként tagja a kormánynak —, s az is, aki a jelenlegi kormányzat elszánt politikai ellenfele – fogalmaztak. Az MTA mindkét politikai magatartást legitimnek tartja, miként az ezek közé eső megszámlálhatatlan változatban létező további álláspontokat is, érdeklődési területén azonban mindez kívül marad. A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó – tették egyértelművé.