Az adócsökkentést hiába keressük a költségvetésben | Netrix Media Systems

Az adócsökkentést hiába keressük a költségvetésben

2018. június 13. 18:15 - szerző: 168 Óra/MTI

A jövő évi költségvetés 19 580,097 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel, így 998433 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentumból. Ez 1,8 százalékos GDP-arányos hiányt jelent.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a „működési költségvetés" jövő évi kiadásai és bevételei 16 586,249 milliárd forintot tesznek ki. (Amikor Orbán Viktor „egyensúlyi" meg „nullszaldós" költségvetést ígér, azt mindig úgy kell érteni, hogy a a működésben nem lesz hiány. Mivel azonban a költségvetés nem csak működésből áll, mégiscsak felbukkan a deficit.

A „felhalmozási költségvetés" bevételi főösszege 1634,521 milliárd forint, kiadási főösszege 2 036,622 milliárd forint, hiánya pedig 402,101 milliárd forint.

A harmadik elem, az „uniós fejlesztési költségvetés" bevételi főösszege 1359,326 milliárd, kiadási főösszege 1955,659 milliárd, hiánya pedig 596,332 milliárd forint.

Költségvetés - Benyújtották a 2019-es évi költségvetési
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése. 

Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, „bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet". (Ez némileg túl bátornak tűnő kijelentés, az előző két ciklusban nyolc év alatt 80,5 százalékról 73,6-re sikerült csökkenteni, pedig mindig fő célként jelölték meg az adósságcsökkentést.) 

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány – jelentette ki.

Minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben – mondta Varga Mihály Egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre, a nyugdíjak pedig megtartják reálértéküket (ami azt jelenti, hogy a bérektől való leszakadásuk tovább nő.

Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó. Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd – ismertette. 

Varga Mihály a családok támogatását nevezte a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb elemének. Ennek jegyében a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak. Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként,összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. 

Ellenzék: megszorítás, toporgás, futbalisztán

A megszorítások költségvetésének nevezte szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a 2019-es büdzsé tervezetét Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. A politikus szerint „míg az utóbbi években a kipörgő uniós forrásokra lehetett néminemű gazdasági növekedést alapozni", ez idő alatt „önálló magyar lábra nem állíttatott a gazdaság", mivel a Fidesz-KDNP elmulasztotta azokat a gazdaságfejlesztési intézkedéseket, "amelyek alapján önerőből, saját forrásból lehetne most növekedni".

A Jobbik alelnöke szerint ez abból is látható, hogy a jövő évi büdzsé tervezete nem szélesíti a családok kedvezményeit, és „a pénzügyminiszter is azt tartja eredménynek, hogy megtartják azt az erősen szelektív áfa-csökkentési kört, amely az utóbbi években is hiányos volt".

Az MSZP közleményében azt írta: a benyújtott javaslat nem egy „kereszténydemokrata költségvetés, sokkal inkább egy felelőtlen, populista, kommunikációs kormányzás büdzséje, Futballisztán költségvetése, ahol még mindig több mint 100 milliárd megy el stadionokra".

Megemlítették, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a "biztonságos növekedés" költségvetéséről beszélt. Az MSZP viszont úgy látja, a gazdaság motorját továbbra is az uniós források jelentik, amelyek nélkül a magyar gazdaság „egyszerűen összeomlana". Ezért is szerintük megdöbbentő az „Orbán-kormány felelőtlen politikája", amellyel folyamatosan távolítják Magyarországot az Európai Uniótól.

A DK szerint a topogás költségvetése, amely fantáziátlan, koncepciótlan, egy elfáradt, sodródó kormányzat képét mutatja. Varju László, a párt alelnöke, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerdai közleményében azt írta, bár a Fidesz gyors gazdasági növekedést tervez, a költségvetés semmilyen, az emberek számára fontos területen nem képes kezelni az egyre szorongatóbb helyzetet.