Agyára ment a korrupció – Gondnokság alá helyeztetnék az „Apostoli Magyar Királyság kormányzóját”

Úgy tűnik, nem fér bele a szabad véleménynyilvánításba, ha valaki a hazai korrupció aktív résztvevőinek tekinti a felszámolókat, az ügyészeket és a bírókat, állandó fejfájást okozva ezzel az igazságszolgáltatásnak. Borbély Józsefet – aki magát az „Apostoli Magyar Királyság” kormányzójának tartja – az ügyészség gondnokság alá akarja helyeztetni. Ha ez sikerül, Borbély kellemetlenkedéseivel nem kell többet számolniuk a hivataloknak.

2016. november 2., 07:14

Szerző:

Borbély József 1960. július 7-én született Kecskeméten, jelenleg is itt él egy kertes családi házban. Nős, egy felnőtt lánya van. Szakmáját tekintve bútorasztalos, szakmai gyakorlatát a helyi Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál kezdte, művezető, majd a szakszervezet elnöke lett egészen a cég megszűnéséig. Egykori munkahelyének maradványain a kilencvenes évek elején vállalkozásba kezdett, de belebukott. Ezután pártot alapított Tempó néven, majd létrehozta az „Apostoli Magyar Királyságot”, és kormányzójává nevezte ki magát. Első intézkedéseként keresetet nyújtott be a köztársaság jogi megszüntetésének érdekében.

Más területeken is igen aktívnak bizonyult. Feljelentései nyomán több felszámoló ellen is indult eljárás, de mivel nem kímélte az ügyészeket és a bírókat sem, a perlekedési hajlama ­miatt az ügyészség az idén kezdeményezte a gondnokság alá helyezését.

Az ügyészségi kereset szerint Borbély József mint „vezérlő főfejedelem rendeleteket alkot, nyílt parancsokat intéz az általa illegitimnek tartott magyar állam igazságügyi szerveihez, vezeti az Apostoli Magyar Királyság esküdtszékét, amelynek nevében ítéleteket hoz, és vezetője a Szent Korona Banknak”. Az egyik kirendelt elmeorvos szakértő véleménye szerint „Borbély József nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, érdemi szellemi hanyatlásban nem szenved és olyan szervi elváltozása sincs, amely időnként tudatzavaros állapotokkal járna együtt”. Egy másik orvos szakértő egy kulcsélmény kapcsán induló és mind jobban terebélyesedő téveszmékről ír a szakvéleményében, egy harmadik pedig egy paranoid élményfeldolgozáson alapuló élményről, amely 2005-ben történt a sértettel.

A szerző felvétele A szerző felvétele

De mi volt ez a „kulcsélmény”, amely az egykori bútorasztalost az „Apostoli Magyar Királyság” kormányzói székébe röpítette?

2004-ben Borbély József a kecskeméti székhelyű Glória Bútoripari Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt, amikor a cég felszámolás alá került. Borbély szerette volna megvenni a vállalatot, ezért tárgyalásokat kezdeményezett a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt., valamint a Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Rt. egyik felügyelőbizottsági tagjával. Ígéretet kapott, hogy ötven­­millió forintért – egy irányított felszámolás során – meg tudja venni a volt bútorgyártó céget. A rendszer egy ideig olajozottan működött, a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság a Hunyadi Rt.-t rendelte ki a Glória Rt. felszámolására. A Glória „f. a.” ingatlanait a Pewotex Kft.-nek értékesítették, a cég jogutódja az Euro Möbel Line Kft. lett, amelynek ügyvezetője Borbély József volt. Cége azonban – a beígért hitel késése miatt – nem tudott talpra állni, elrendelték a felszámolását. Borbély úgy volt vele, egye fene, számolják fel, később valahogy újra megszerzi majd.

Nem így történt. A cégre ugyanis mások is szemet vetettek. Az Euro Möbel Line Kft. által felkért szakértő 2003-ban a kecskeméti belterületen lévő, 4,6 hektáros ingatlan forgalmi értékét 1 539 121 129 forintban állapította meg. A cégnek hitelező Magyar Fejlesztési Bank 2002-ben kelt értékbecslésében 922 millió forint szerepelt. A cég felszámolóbiztosa által felkért ITT Mérnöki Iroda a vagyontárgyak értékét 394 380 902 forintra taksálta. A kecskeméti ipartelep – az irodaépületekkel és a berendezéssel együtt – végül 2006-ban 80 150 000 forint plusz áfa áron kelt el, a vevő Pintér Sándor belügyminiszter akkori cége, az Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft. volt, és rövid idő múlva jelentős haszonnal adta tovább az ingatlant az Andévi Kft.-nek. Borbély megtette a feljelentéseit irányított felszámolás gyanújával. Ebben az ügyben a felszámolókat felmentették a bíróságon, ám egy másik ügyben elmarasztalták az Euro Möbel Line Kft. egyik felszámolóját, mert a cég vagyonát nem a kifizetési sorrendnek megfelelően értékesítette, ráadásul jogtalan előnyben részesítette a bútorgyár telephelyét őrző Berta Biztonsági Szolgálat Kft.-t (ezt a céget Berta Attila volt budapesti rendőrfőkapitány alapította), amely utóbb a Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó Civil Zrt.-nek a tulajdonába került.

Borbély ettől kezdve feljelentései­­vel üldözte az általa megismert felszámolókat és cégeket. Különösen a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egykori cégbíróját, Varga Miklóst, aki körül már Borbély ügyeit megelőzően is zörgött a haraszt, mert egy – Bosszús fedőnéven elrendelt – titkosszolgálati akció keretében 2002-ben és 2003-ban lehallgatták a telefonjait, majd az adatok alapján a Nemzetbiztonsági Hivatal hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentés szerint Varga Miklós „a hivatásával össze nem egyeztethető módon, megbízatása felhasználásával, jogosulatlan ellenszolgáltatásért érdekkörébe tartozó vállalkozásokat bíz meg gazdasági társaságok felszámolására. Nevezett a felszámoló kijelölésére szolgáló sorsolásos eljárás megkerülésével személyes ismeretségi körébe tartozó ügyvédeknek, vállalkozóknak adja a megbízást, akik a felszámolási eljárás lefolytatásával jelentős többlethaszonra tesznek szert.” Az ügyészség 2003. december 22-én nyomozást rendelt el, majd csaknem egy év elteltével az eljárást megszüntették, mert a lehallgatást nem személyre szabottan kérte az NBH, hanem a bíróság védelme céljából. Borbély újabb bizonyítékainak a hatására azonban 2006-ban a Legfőbb Ügyészség a nyomozás folytatásáról határozott.

A szerző felvétele A szerző felvétele

Az ügyészség ekkor a bírósághoz fordult, hogy döntsön abban: felhasználhatók-e a bíróság lehallgatása során beszerzett adatok a cégbíróval szemben? A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2007. január 29-i jogerős döntése szerint a titkos információk felhasználhatók az ügyészségi eljárásban. Varga bírót 2008. augusztus 27-én gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen, ismertették előtte az összegyűlt terhelő adatokat. Az ügyben rajta kívül meggyanúsítottak egy ügyvédet, valamint hat, felszámolócégekben tulajdonosként érdekelt személyt, majd az ügyet 2009-ben vádemelési javaslattal lezárták, sőt elkészült a vádtervezet is.

Az ügy azonban minden addigi bírósági végzés és terhelő bizonyíték ellenére éles fordulatot vett, és nem a bíróságon folytatódott. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség jelenlegi vezetője a nyomozást megszüntette. Indoklása szerint Varga Miklós vonatkozásában a titkos információgyűjtés felhasználhatósága olyan mértékben kétséges, hogy vele szemben a vádemeléshez szükséges bizonyosság megállapításához a titkos információgyűjtés adatai alappal nem használhatók fel.

Ezt követően Borbély József – számos bíró és felszámoló mellett – Keresztes Imrét és Polt Pétert is feljelentette. A gondnokság alá helyezési per első tárgyalását Kecskeméten tartották, megjelent „a kormányzó szűkebb udvartartása is” – mintegy száz ember vesztegelt a járásbíróság aulájában.

A „kormányzó” kérte a nyílt tárgyalást, de a bíró nem járult hozzá, ezért zárt ajtók mögött zajlott. A tárgyalás végén Borbély rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, hogy mind az ügyészségnek, mind a bírónak bilincset ígért arra az esetre, ha ezt a koncepciós eljárást tovább folytatják. Az ügyet végül elfogultság miatt előbb Szegedre, majd a Makói Járásbíróságra tették át, ott még nem tartottak tárgyalást.

Mindeközben Borbély „kormányzó” tovább tüsténkedik, jelenleg adósokat ment a bankokkal szemben, nem is eredménytelenül: több perbe is beavatkozott már, amelyben az adósnak adtak igazat a hitelszerződésével kapcsolatban.

Ha a bíróság helyt ad az ügyészség keresetének, az illetékes gyámhivatal gondnokot fog kirendelni az „apostoli kormányzó” mellé, a beadványait, a feljelentéseit, a kereseteit pedig ezt követően valószínűleg nem veszik már figyelembe, hanem érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.