A történelemtankönyv arról kérdezi a magyar diákokat, el lehet-e fogadni „egy kis kegyetlenséget”, hogy a cigány gyerekeket tanulásra kényszerítsék
Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság „némi korlátozásával” és „egy kis kegyetlenséggel” veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Erre a kérdésre is választ kell találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet – írja a Népszava.
Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) „új forrásközpontú” könyvében egy 1893-ból származó idézettel példázzák, hogyan próbálta az akkori kormányzat az oktatásba bevonni a romákat.
– Az egész és félkóbor czigányokat nem lehet gyerekeik rendes iskoláztatására bírni. (...) Ez azonban a kóbor czigányoknál csak kényszereszközökkel érhető el. Egy kis kegyetlenséget el kell követni a humanitás jegyében. Az egyéni szabadság némi korlátozására kell magát elszánnia az államhatalomnak, hogy igazi emberi szabadságra neveljen egy jelenleg vadállat módjára szabad fajt
– áll a XIX. századi szövegben.
A tankönyv szerzője, Száray Miklós arra kéri a diákokat, hogy fejtsék ki, a forrás szerzője miben látta a cigányság felemelkedésének zálogát, milyen indokai lehetnek a szabadságjogok átmeneti korlátozásának, és sikeresek lehetnek-e ezek a módszerek.
A tankönyvrészlet nagy vitát váltott ki egy Facebook-csoportban, egyes pedagógusok szerint „ez csak történelem”, a feladat pedig „összevetésre, gondolkodásra” készteti a tanulókat. Mások úgy vélik, egy már „száz éve is hibás” gondolatot csak rossz irányú intézkedésként lehetne feltüntetni a tankönyvben, ám a könyv szerzője erre még csak utalást sem tesz.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint a tankönyv szerzője nem járt el korrektül a feladat kidolgozásánál, mert nem mutatja be elég sokoldalúan a problémát, és nem idéz más, jó példákat is tartalmazó forrást. Úgy véli, a feladat kérdései sugalmazóak, az emberi jogokról pedig nem esik szó bennük.
