A rémálom nem ér véget azzal, ha kijelentkezel: rendszeresen zaklatják a nőket az online térben

Az Amnesty International új kutatása a közösségi médiában megjelenő bántalmazások és zaklatások nőkre gyakorolt hatását vizsgálta. Nők a világ minden tájáról stresszről, szorongásról és pánikrohamokról számoltak be az internetes zaklatások következtében.

A szervezet megbízásából az IPSOS MORI végzett közvélemény-kutatást 18 és 55 éves nők körében Dániában, Olaszországban, Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A nyolc országban megkérdezett nők csaknem negyede (23 százaléka) számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online zaklatást vagy bántalmazást, Olaszországban ez a nők 16 százalékát, az Egyesült Államokban 33 százalékát érintette.

A nők 41 százaléka legalább egy alkalommal úgy érezte, hogy a fizikai biztonsága is veszélybe került.

„Az internet ijesztő és mérgező hely lehet a nők számára. Nem újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség a közösségi média felületein – mondta Azmina Dhrodia, az Amnesty International technológiával és emberi jogokkal foglalkozó kutatója. – A rémálom nem ér véget azzal, ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz, vagy azt írják neked, hogy meg fognak erőszakolni, amikor megnyitsz egy alkalmazást, vagy állandóan attól rettegsz, hogy a privát képeidet a hozzájárulásod nélkül terjesztik. Az online zaklatás legnagyobb veszélye, hogy nagyon gyorsan képes eszkalálódni – egy zaklató tweetből percek alatt könnyen juthatunk el egy célzott gyűlöletcunamiig. A közösségimédia-cégeknek el kell kezdeniük komolyan foglalkozni a problémával” – hívta fel a figyelmet a jogvédő.

Az Amnesty által megkérdezett nők magukat átlagos internethasználóként írták le. Az online zaklatást tapasztaló nők csaknem fele, 46 százaléka mondta azt, hogy a zaklatás vagy bántalmazás nőgyűlölő vagy szexista volt. A megkérdezettek ötöde (Olaszországban 19 százaléka) és negyede mondta, hogy a zaklatás fizikai vagy szexuális fenyegetést tartalmazott.

A válaszadók 58 százaléka számolt be rasszista, szexista vagy homo-, illetve transzfób tartalmakról.

A nők 26 százalékának valamilyen személyes vagy személyazonosításra alkalmas adatát is megosztották (az úgynevezett „doxingjelenség”, vagyis személyes dokumentumok szivárogtatása). A megkérdezettek több mint fele (59 százaléka) szerint a zaklatás vagy fenyegetés számára teljesen ismeretlenektől származott.

Az online bántalmazásoknak nagyon káros pszichológiai következményei lehetnek. A megkérdezettek 61 százaléka mondta, hogy a zaklatás eredményeképpen csökkent az önbizalma vagy teljesen elvesztette a magabiztosságát. Több mint felük, 55 százalékuk tapasztalt stresszt, szorongást vagy pánikrohamot. 63 százalékuk nem tudott rendesen aludni az online bántalmazás vagy zaklatás miatt. Az új-zélandi megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott így.

A közösségi média, különösen a nők és sérülékeny csoportok tagjai számára nagyon fontos felület, ahol a véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolhatják. Az online erőszak és zaklatás e jog ellen intézett közvetlen támadás. A megkérdezett nők több mint háromnegyede (76 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a támadás után változtatott a korábbi felhasználói szokásain.

A zaklatott nők 32 százaléka nem osztott meg többé olyan tartalmat, amelyből kiderült volna a véleménye különféle kérdésekben.

„A közösségi média erősíti a véleménynyilvánítás szabadságát, például az információhoz való hozzáférést. De a mindennapos diszkrimináció és nők elleni erőszak a digitális világba is beszivárgott, ezért nagyon sok nő inkább nem vesz részt a közösségi beszélgetésekben, vagy öncenzúrát alkalmaz a magánélete és személyes biztonsága érdekében” – mondta Azmina Dhrodia.

Az online zaklatás és bántalmazás minden formájára a súlyosságuknak és típusoknak megfelelő választ kell találniuk a kormányoknak és a cégeknek. A felmérés országaiban a nők túlnyomó többsége elégedetlen kormánya reakcióival, különösen igaz ez Svédországra, ahol ötször több nő elégedetlen (57 százalék), mint elégedett. Az Egyesült Királyságban élő nők harmada (33 százaléka), az amerikai és új-zélandi nők 32 százaléka szerint a rendőrség nem tesz eleget az online zaklatások megfékezésére. A kutatásból az is kiderül, hogy az érintettek szerint a cégeknek is többet kellene tenniük. Csak a megkérdezettek 18 százaléka mondta, hogy nagyon, meglehetősen vagy teljesen elégedett a vállalatok által tett lépésekkel.

„Ezeknek a cégeknek is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindent el kell követniük, hogy a nők is szabadon és félelem nélkül használhassák a közösségi médiát” – mondta Azmina Dhrodia.

A közösségimédia-felületek egyértelművé tették, hogy nem tolerálják a nemi vagy egyéb tulajdonságon alapú zaklatásokat, itt az idő tehát, hogy ez a valóságban is így legyen – közölte az Amnesty International. A jogvédő szervezet szerint e cégeknek lehetővé kell tenniük az egyéni felhasználóknak is, hogy blokkolják, elnémítsák és szűrhessék az őket elérő tartalmakat, így a nők (illetve általában a felhasználók) egy kevésbé mérgező és káros online térben létezhetnek. A cégek által alkalmazott moderátorok képzésének pedig arra is ki kell terjednie, hogy észleljék és kiszűrjék a nemi vagy más védett tulajdonság alapú zaklatásokat a felületeiken.

Az Amnesty felszólította továbbá a kormányokat: biztosítsanak megfelelő jogszabályi környezetet és képzéseket, hogy megelőzhető és kezelhető legyen a nők elleni online zaklatás jelensége. Azonban nagyon fontos, hogy ez nem járhat a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan és jogsértő korlátozásával. Az online erőszak elleni küzdelmet nem lehet kifogásként használni arra, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. 

A felmérést az IPSOS MORI készítette. A kutatásban minden országban ötszáz, 18–55 év közötti nőt kérdeztek meg az IPSOS online rendszerének a segítségével. A kutatást úgy állították össze, hogy mindegyik országban reprezentatív legyen a nők tekintetében, a hibahatár országonként 3-4 százalék között változik. Összesen négyezer nő vett részt a kutatásban nyolc országból. Közülük 911 mondta, hogy már volt áldozata online bántalmazásnak vagy zaklatásnak, közülük 688-an mondták, hogy ez valamely közösségimédia-felületen történt.