A rabok keresetét is megkaphatja a sértett

március 21. 05:38

A bűncselekmények károsultjai a kárigény kielégítésének sorrendjében megelőznék az államot – ez szerepel a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításában.

A kormány által még nem tárgyalt tervezet szerint ez azonban csak a magánszemélyekre lenne igaz, egy cégnek továbbra is meg kell majd várnia, amíg az állam kielégíti a maga igényeit. S ha a tettesnek marad még lefoglalható vagyona, abból kérhetik a káruk rendezését – írja a Magyar Nemzet.

Fotó: MTI

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a jövőben minden magánszemélynek maximálisan megtérülhet a kára, csak azt, hogy a bűnözőktől lefoglalt, visszaszerzett pénzt nem viszi el az állam a valódi sértettek elől. A legjobban azok járnak, akiknek a sérelmére fedett nyomozók vagy a rendőrséggel titkos megállapodás keretében együttműködő személyek követnek el valamilyen bűncselekményt, őket ugyanis az állam kártalanítja.

Ha hatályba lép az új szabályozás, és már nem az állam lesz az első a kártalanítás folyamatában, a napi 480 forint rabtartási hozzájárulás is a sértetteké lehet. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint áttörést ezen a téren csak az jelenthetne, ha jelentősen javulna a rendőrség úgynevezett kármegtérítési mutatója. Az elmúlt öt év átlagában azonban a rendőrség a bűncselekményekkel okozott összes kárnak csak alig több mint hét százalékát szerezte vissza a bűnözőktől.

A változtatást a titkos információgyűjtés szabályait módosító salátatörvény tervezetébe szerkesztették be a jogszabály előkészítői – írja a lap.