A polgárok alapvető jogait korlátozná a kormány a legújabb alkotmánymódosítással

2018. május 31. 14:43 - szerző: B.M.

Elfogadhatatlannak tartja a TASZ az alaptörvény hetedik módosítására irányuló javaslatot, ahogyan a Stop Sorost is. Részletes jogi elemzést tettek közzé.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontja szerint az alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak:

nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.

A TASZ rávilágít, hogy az alaptörvény-módosító javaslat bizonytalanná teheti a közéleti véleménynyilvánítás, például tüntetések szervezésének, eddigi szilárd és következetes védelmét. Ez a veszély különösen annak fényében értékelendő, hogy a javaslat új közigazgatási bírósági rendszert állít fel, amelyet teljesen vagy jelentős részben új bírókkal töltenek majd fel – a jogtalanul betiltott vagy feloszlatott tüntetésekkel kapcsolatos eljárásokban pedig éppen a közigazgatási bíróságok jogosultak dönteni.

A közigazgatási felsőbíróságok tervezett létrehozásával kapcsolatban a TASZ szerint súlyos aggodalomra ad okot, hogy ez a szervezeti átalakítás tálcán kínálja annak a lehetőségét, hogy csorbítsák az intézményrendszer függetlenségét. Emlékeztetnek arra, hogy korábban szervezeti átalakítással sikerült elérni azt is, hogy az Alkotmánybíróságon rövid idő alatt többségbe kerüljenek az egypárti, Fidesz által kinevezett alkotmánybírák, akik a politikailag érzékeny ügyek döntő többségében a kormánypártnak kedvező határozatokat hoznak. Mivel a Fidesz rendelkezik a szükséges többséggel a Parlamentben, joggal feltételezhető, hogy az átszervezés most is a függetlenség csorbítására ad majd alkalmat – fogalmaztak.

Összességében a szervezet szerint tehát a javaslat a gyülekezési jog és a politikai véleménynyilvánítás szabadságát már azzal korlátozza, hogy felborítja e jogok gyakorlásának eddig egyértelmű garanciáit.

Az új rendelkezések mindenképpen bizonytalanságot keltenek a bíróságokban és a rendőrségben, és ezáltal adott esetben megnehezíthetik az aktív állampolgárok életét: elvehetik a gyülekezési jogukat gyakorolni kívánó polgárok, oknyomozó újságírók kedvét a demokratikus társadalmakban nélkülözhetetlen közéleti véleménynyilvánítástól – írták.

A TASZ elfogadhatatlannak tartja a Stop Soros törvényjavaslatot is, és arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza azt. Véleményüket arra alapozzák, hogy a bejegyzett civil szervezetek nem végeznek és támogatnak jogellenes tevékenységet, a magyar és a nemzetközi menekültjoggal összhangban dolgoznak. A TASZ szerint az illegális tevékenységek elleni fellépésre a jog már most is lehetőséget biztosít: az alaptörvény által garantált jogok és szabadságok és a nemzetközi jog szabályainak tiszteletben tartásával.

„Büntetőjogi fenyegetés helyett elismerést érdemelnek azok a szervezetek és munkatársaik, amelyek menedékkérőknek, külföldi államok polgárainak nyújtanak jogi segítséget, illetve afelett őrködnek, hogy az államok tiszteletben tartsák a kiszolgáltatott emberek jogait és méltóságát" – mondta el Szabó Máté. A TASZ szakmai igazgatója egyébként részletes állásfoglalást is készített a most benyújtott javaslatokról, amelyekről már a 168 Óra is írt részletesen.

A TASZ szerint az Európai Unió és az alaptörvény joghatálya közé rendelt, kérdéses ellentét később alkotmányos joggyakorlás-korlátozáshoz vezethet, de mivel a módosító szövege nem egyértelmű, ezt a változtatást még csak nem is kritizálják élesen, csupán fölöslegesnek tekintik.

Ellenben az elemzés arra kifejezetten felhívja a figyelmet: az alaptörvény-módosító javaslat a magánszférához való alapvető jog védelmét eddig is biztosító alaptörvényi cikket egészítené ki homályos tartalmú rendelkezésekkel. A homályosságot az okozza, hogy az új rendelkezések nem képviselnek egyértelmű hozzáadott értéket a magánszféra védelmében, viszont bizonytalanná teszik a közéleti véleménynyilvánítás eddigi joggyakorlatban szilárd és következetes védelmét. Főként azzal együtt, hogy ugyanebben a csomagban a kormány létrehozza a régóta tervezett közigazgatási különbírósági rendszert, az új bírói testületek pedig, vélhetően teljesen új szakembergárdával jelentősen befolyásolhatják, avagy átalakíthatják majd az eddigi, a véleménynyilvánítást és a gyülekezéshez való jogot alapjaiban védeni tudó ítélkezési gyakorlatot.

Fotó: pixabay.com

A jogvédők egyébként a közigazgatási felsőbíróság és az új, a rendesbírósági rendszeren kívül, amellett működő közigazgatási bíráskodást nem tartják eleve elvetendőnek, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a most benyújtott módosítás, s a kommunikált kormányzati szándékok tálcán kíánják a lehetőséget, s így éppenséggel joggal vetik fel az aggály is amiatt, hogy ezen új bírói testületek nem a hatalomtól függetlenül ítélkeznek majd.

Mindezzel kapcsolatban a TASZ arra jut:

„A jogállamiság feltétele, hogy a közhatalomgyakorló állami szervek hatáskör-gyakorlását a jog uralja. Ez akkor lehetséges, ha nemcsak a polgárok egymás közötti jogvitáiban, hanem a közhatalmi aktusok jogszerűségéről is olyan bíróságok döntenek, amelyeknek a kormányzattól való függetlenségéhez nem férhet kétség. Ha úgy látszik, hogy nincs, aki kikényszerítené a jogszerűséget a közigazgatási szerveknek a – sokszor a polgárok alapvető jogait érintő – eljárásaival és döntéseivel szemben, akkor azok jogszerűsége is kétséges lesz, mert az állami hatalomgyakorlás kikerül a jog követésének kényszere alól."

Ráadásul, mint arra felhívták a figyelmet, a mostani alaptörvény-módosítás arra kötelezné a bírókat, nem is csak a közigazgatási bírókat, hogy ezentúl jogértelmezésük során a törvények preambulumát és jogalkotói indoklását tekintsék elsődlegesnek, azaz a kormányoldalt, illetve a parlamenti többséget gyakorlatilag ne kerüljék meg az ítélkezés során. Ezzel kapcsolatban a TASZ álláspontja az: mindez „jogbiztonsági problémákat vet fel, és indokolatlanul szűkíti a jogalkalmazók mozgásterét a jogértelmezés során. (...) A javaslat jogbiztonsági aggályokat vet fel elsősorban a törvények értelmezés során, tekintettel arra, hogy a törvény az egyetlen jogszabály-típus, amelynek jogalkotási javaslatát előterjesztője indokolással köteles ellátni. A javaslat nem veszi figyelembe, hogy a törvények megalkotására irányuló javaslatok indokolása nem a jogalkotói szándékot tükrözi, hanem csupán a törvényjavaslat előterjesztőjének – jellemzően a Kormánynak vagy egy kormánypárti országgyűlési képviselőnek – a céljait, szándékát a javaslat előterjesztésére."

A TASZ elemzése részletesen szól a menedékkérelmeket, valamint az idevágó törvények joghatályát, szintjét érintő módosításokról is. Úgy vélik, a javaslat:

„bebetonozza a kormánypártok menekültpolitikáját, valamint tartózkodási és letelepedési politikáját, és meggátolja a jövőbeli magyar Országgyűléseket abban, hogy e jellemzően megosztó kérdéskörökben saját, esetlegesen a jelenlegi Kormányétól eltérő szakpolitikájukat, értékrendjüket érvényre juttassák a köz érdekében."

A civilek szerint különösen veszélyes ez egy olyan területen, amelynek – a különböző szakpolitikai állásponton lévők által elismerten – a változó világpolitikai viszonyokra reagálnia kell, s ezért időszakonként elkerülhetetlenül újraszabályozásra szorul. A TASZ mindezek miatt úgy látja: a „kérdéses területeken tehát a szabályozás bebetonozása nem csak az országgyűlési mozgásteret csökkenti, hanem kifejezetten veszélyeztetheti Magyarország nemzetbiztonsági, gazdaságpolitikai érdekeinek érvényre juttatását egy változó világban, mint ahogy nemzetközi kötelezettségvállalásainak való megfelelését is."

A Stop Sorosról pedig úgy írnak: a törvényjavaslat legfőbb újdonsága, hogy egy új büntetőjogi tényállást hoz létre jogellenes bevándorlás elősegítése néven. Ennek kapcsán a TASZ úgy látja, kötelező emlékeztetni arra:

„a bejegyzett civil szervezetek nem végeznek és támogatnak jogellenes tevékenységet, a magyar és a nemzetközi menekültjoggal összhangban dolgoznak. A civil szervezetek tervezett tevékenységét, a céljaikat megalapításukkor a bíróság ellenőrzi, majd az ügyészség vizsgálhatja a működésük törvényességét. Büntetőjogi fenyegetés helyett elismerést érdemelnek az érintett szervezetek munkatársai, amelyek menedékkérőknek, harmadik országbeli polgároknak nyújtanak jogi segítséget, illetve afelett őrködnek, hogy az államok tiszteletben tartsák a kiszolgáltatott emberek jogait és méltóságát" – írták.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a büntetőjog az állam legerősebb eszköze, amelynek alkalmazása csak a legvégső eszköz lehet. „Álláspontunk szerint ezért különösen súlyos, hogy a magyar állam a jogszerű tevékenységet végző, a különösen sérülékeny helyzetben lévő polgároknak segítséget nyújtó tevékenységeket fenyegeti szabadságvesztéssel. Véleményünk szerint a jogszabály dermesztő hatással lesz a humanitárius és jogi segítségnyújtást végzőkre." Mindezekre alapozva jutott tehát a TASZ arra az álláspontra, hogy

a törvényjavaslatot vissza kell vonni,az illegális tevékenységek ellen pedig az alaptörvény által garantált jogok és szabadságok és a nemzetközi jog szabályainak tiszteletben tartásával kell fellépni.