A pályázatíró, a kivitelező és a bizalmas: így uralja a választókerületi forrásokat Tállai András | Netrix Media Systems

A pályázatíró, a kivitelező és a bizalmas: így uralja a választókerületi forrásokat Tállai András

2018. március 13. 07:44 - szerző: Biró Marianna – Sebestyén Roland

Itt a matyó minta minden résztvevője. A Tállai-körzetet feltáró cikksorozatunk utolsó epizódjaként kiderül: a választókerületi, legalizált korrupciós gépezetet a kormánypárti országgyűlési képviselők „kijáróként" üzemeltetik, ami nem menne a pártközpont támogatása, illetve a kormányzati hátszél nélkül.

Tállai András közgazdász, üzemgazdász, Mezőkövesd és környékének fideszes képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, miniszterhelyettes. Szűkös szabadidejében pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. Minden áldott nap a választókörzetét járja, elkalauzolja az Országházban a különböző településekről érkező vendégeit, lábon kampányol, s mindenhol egyértelművé teszi: Mezőkövesd és környéke sokat köszönhet neki: rengeteg állami és főként uniós forrást „hoz haza". És bizony kötelező a hála.

Főként persze azon települések, személyek és cégek, akik igyekeznek jó viszonyt cáfolni Tállaival és bizalmi körével, amelyek bármilyen módon előre szeretnének jutni, vagy akár megélni a környéken. Hogy kikből a rendszert fenntartó bizalmi kör, arról szólt sorozatunk első cikke, a második részben pedig azt vettük górcső alá, hogy a Tállai „főembere", Bocsi Anna nevével fémjelzett Mezőkövesd Zsóry FC és a NAV-vezér által elnökölt, saját sportegyesület miként gyarapszik e kapcsolatok, s a sok-sok beszerzéssel és megbízással jutalmazott szponzorcégek révén.

De a helyzet nem ennyire egyszerű, főként, amikor egymástól független források sorra a fortélyos félelmet emlegetnek és Tállai András, valamint – főként a képviselő nevében eljáró – Bocsi Anna erőteljes ráhatásáról számolnak be a választókerületnek járó, állami források, pályázati pénzek ügyében. Ezzel kapcsolatban első cikkünkben konkrét történeteket is említettünk már, ami azonban eddig kimaradt, az annak bemutatása, hogyan működik az olajozott Tállai-gépezet.

Tállai András választókerületi kampányturnéin rendre feltűnik Bocsi Anna is
Fotó: Facebook/Tállai András

Beszámoltunk már arról, hogy Bocsi Anna jelenléte megkérdőjelezhetetlen Tállai oldalán. Mint írtuk: még Tállai fideszes képviselői honlapján is az ő telefonszáma van megadva közvetlen elérhetőségként, s noha ez az oldal a 2015-ös miniszterelnöki vizit óta nem frissült, Bocsi telefonszáma feltűnik a képviselői fogadóórákra való bejelentkezéshez megadott, jóval későbbi, akár 2016-os hirdetményeken is (és itt is). Amiként egyes források beszámolói alapján a választókerületi pályázatok, beruházások, projektek, például az önkormányzati társulások ügyeinek intézményébe való belefolyása is.

A jelentős közpénz-forrásokból gazdálkodó futballcsapatot vezető Bocsi Anna már nem köztisztviselő, a Tállaival való kapcsolatából adódóan viszont nyilvánvalóan rálát törvényhozási, adópolitikai, egyéb fejlesztési ügyekre. Így a közpénzekből is gazdálkodó Mezőkövesd Zsóry FC képviseletre jogosultjaként etikai szempontból kérdéses a szerepvállalása, főként amikor képviselő-testületi, pontosabban önkormányzati társulási üléseken, polgármestereknek tartott pályázati tanácsadásokon vesz részt, jut dokumentumokhoz, de olyan történetet is hallottunk, amely szerint ő maga, méghozzá egy pályázatíró cég vezetőjével közösen tartott összejövetelt településvezetőknek – méghozzá arról, hogyan lehet sikert elérni a pályázatokon.

Bocsi Anna (jobb szélen) a mezőcsáti kistérségi önkormányzati társulás ülésein olvasgatja a papírokat
Fotó: Facebook/Tállai András

Noha Bocsi Anna elzárkózott attól, hogy bárminemű kérdésünkre feleljen (egyetlen közlését alább, keretes írásunkban olvashatják – a szerk.), a Mezőkövesd Zsóry FC ügyvezetőjének, valamint a választókerületben minden egyes alkalommal emlegetett pályázatíró cégnek a kapcsolódása megkérdőjelezhetetlen. A közelmúltban megjelent ugyanis egy tényfeltáró cikk a Magyar Nemzetben is arról, hogy Ónod, Mályi, Hejőszalonta, valamint a Mezőkövesdi Zsóry SE szinte teljesen ugyanolyan célokat megfogalmazó pályázattal nyert pénzt az Európai Unió terület- és településfejlesztési programjának (TOP) forrásaiból. Az NB I-es labdarúgócsapatot is fenntartó egyesület a helyi identitás és kohézió erősítésére nyert 39,5 millió forintot, pedig erre rajta kívül kizárólag önkormányzatok pályáztak (19 nyertes konzorcium között összesen egymilliárd forintot osztottak szét). Tállai klubja konzorciumvezetőként jutott támogatáshoz, partnerei a város önkormányzata és a helyi Közkincstár Kulturális Egyesület voltak.

A vitatott pályázatokat író cég a Nord Tender Kft., amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legbefolyásosabb üzletemberének, Bihall Tamásnak és családjának a tulajdona.

Bihall a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a megyei iparkamara elnöke – utóbbinak márpedig az Ázsió Pénzügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. révén Tállai Andrásné Kerékgyártó Julianna, azaz a NAV-elnök felesége is választott küldöttje. Ebben a cégben egyébként korábban Tállainak is volt érdekeltsége, a 2000-es évek eleji vagyonnyilatkozatai legalábbis még 50 százalékos tulajdoni hányadot jelöltek meg, a 2013-as hivatalos cégbejegyzés szerint azonban már feleségéé és két fiáé a vállalkozás, melyet az iskolai igazgatóhelyettes Tállainé vezet. Egyébként a Nord Tendert megalapító Bihall befolyásos személy a Borsod megyei futballéletben: tagja ugyanis a Magyar Labdarúgó Szövetség megyei igazgatóságának, sőt éppen Tállaival együtt választották meg.

A Nord Tender Kft. pedig nemcsak a cikkben felsorolt közbeszerzéseken kapott szerepet, de saját honlapja referenciaként jelentet meg

mintegy 300 olyan borsodi projektet, amelyben tanácsadóként, koordinátorként, illetve pályázatíróként részt vett.

Ezek közül 16 esetben kifejezetten mezőkövesdi beruházásról, fejlesztésről és több tucat projekttel a Tállai-választókerülethez tartozó települések uniós vagy hazai támogatási pénzből megvalósuló pályázatairól volt szó. A Közbeszerzési Hatóság hirdetményei között pedig 59 esetben bukkan fel 2010 óta maga a Nord Tender Kft. is, mint nyertes ajánlattevő.

További érdekes részlet, hogy a mezőkövesdi választókerületben mindenhol ismert Bihallné Kis Ildikó mellett a cég ügyvezetője hivatalosan Sedlák-Bihall Orsolya, aki Bihall Tamás lánya, s akinek férje, Sedlák Gábor. Az ő neve, illetve cége, a Creativ Energy Kft. nyertesként és alvállalkozóként szintén számos esetben feltűnik ezekben a pályázati anyagokban – a cég honlapja pedig maga is referenciaként számol be több olyan munkáról, ami Tállai választókerületében valósult meg.

A Nord Tender egyfajta „királycsinló" a mezőkövesdi választókerületben, hiszen pályázatait rendre felpontozza és támogatandónak ítéli a fideszes többségű megyei közgyűlés (annak először háromfős bizottsága, majd pedig maga a képviselő-testület). Ennek okát pedig sokan nemcsak Bihall befolyásosságában, hanem Tállai András jelentőségében keresik, hiszen tudják: a Nord Tender kifejezetten a NAV-elnök által „jó szemmel nézett" vállalkozó. ennek köszönhető, hogy a Tállai-körzetben, ahogyan a szomszédos, a fideszes Hörcsik Richárd által parlamentben képviselt választókerületben is hasít a cég, melynek keze nyomát sokszor egyen-, avagy kísértetiesen hasonló pályázatok és projekttervek fémjelzik.

Ezekben a pályázatokban nemcsak a szöveges részek, a célok, hanem sokszor a meghívott pályázók, azaz opcionális kivitelezőcégek, továbbá a nyertesek (így például a Mezőkövesd-Zsóry Fc némelyik szponzora) is egyeznek.

Mindez azonban, úgy tűnik, eddig egyetlen illetékes hatóság figyelmét. Talán okkal, hiszen Tállai András kiterjedt kapcsolatrendszere nemcsak a környék önkormányzatiságát, de az államigazgatást is uralja a választókerületben. Megírtuk például, hogy Tállai sógora, Kerékgyártó László a mezőkövesdi járási kormányhivatal vezetője, az ő helyettese pedig a NAV-elnök korábbi parlamenti titkára, Hajdu András, aki rendszeresen feltűnik Tállai képviselői programjain is. A járási hivatalnak márpedig kulcsszerepe van, hiszen sok esetben beruházásokhoz és pályázatokhoz is előzetesen engedélyeket kell kérniük az önkormányzatoknak, sőt, tudunk olyan esetről, amikor hatósági feladatköreit is befolyásolhatta a hivatalnak az, hogy Tállai András befolyása alatt áll.

A T. Újságírónő és a hallgatás

Számos kérdést juttattunk el cikksorozatunk kapcsán Bocsi Annának, aki válaszul csupán ennyit küldött: „Tájékoztatom, hogy nincs olyan státusom, amely alapján közszereplőnek minősülök, erre tekintettel nem járulok hozzá ahhoz, hogy a személyem akár újságban, újságcikkben, akár más médiaorgánumban megjelentetésre kerüljön. Kérem ezért a T. Újságírónőt, hogy (…) a személyemet érintő kérdések taglalásától eltekinteni szíveskedjék, nem áll szándékomban interjút adni, és ennek megfelelően nincs értelme és nem is kívánok a megküldött kérdések kapcsán nyilatkozni. Továbbá tisztelettel kérem Önt és a T. Megbízóját, hogy szíveskedjenek tartózkodni a személyemet érintő adatok, információk médiaorgánumokban történő megjelentetésétől.” Az Országgyűlés Hivatala kérdésünkre azt válaszolta: Bocsi Anna nem áll köz- vagy kormánytisztviselői jogviszonyban a parlamenttel, Tállai Andrásnak egyébként sincsenek „alkalmazottjai”, s noha mi a képviselő vagyonnyilatkozatában feltüntetett „parlamenti munkát segítő munkatársakról” érdeklődtünk, semmit sem értünk el. Eközben Mezőkövesd önkormányzatának egy teljes hónap sem volt elég ahhoz, hogy elárulja: rendelkezik-e még közszolgálati jogviszonnyal Bocsi annak, továbbá, hogy mikortól és meddig volt alkalmazásban Tállai bizalmasa. Hasonlóképp a Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem volt beszédes, amely egyáltalán nem adott választ arra: kikkel és hány segítővel dolgozik Tállai András.

Az Országgyűlés plenáris ülése Simonka György, Bíró Márk, Mengyi Roland fideszes képviselőkkel a parlamentben – mindenhol így működik?

De az is biztos, hogy e „helyi rendszer" nem volna fenntartható a nagypolitikai kapcsolatok és súly nélkül, amellyel Tállai András márpedig rendelkezik, hiszen Orbán Viktor kifejezetten értékeli teljesítményét.

A választókerületi, legalizált korrupciós gépezetet tehát a kormánypárti országgyűlési képviselők „kijáróként" üzemeltetik, ami nem mennek a pártközpont támogatása, illetve a kormányzati hátszél nélkül. A többek között ennek mechanikájáról, valamint a szisztéma országos elterjedéséről, továbbá az önkormányzatokat terhelő felelősségről és a kitörés lehetőségéről Gémesi György, Gödöllő polgármstere adott interjút a 168 Órának.

A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.