A nyomorból szedi áldozatait a kannás bornál is olcsóbb dizájnerdrog

október 13. 07:46 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Patkányméreg vagy gyomirtó körömlakklemosóval keverve, valami növényi morzsalékra locsolva, csavarlazítóval befújva, adagonként 300-400 forintért – röviden így jellemezhető a legújabb drogtrend. S miközben a herbál a nyomorból szedi áldozatait, nincs sem kormányzati program, sem stratégia, csak zuhanunk lefelé.

Néhány év leforgása alatt, az úgynevezett dizájnerdrogok megjelenésével fenekestül fordult fel a drogpiac, és alapvetően változtatta meg a fogyasztási szokásokat is. Ezek a szerek sok esetben molekuláris szerkezetükben az illegális drogokra hasonlítanak, azok hatásmechanizmusát igyekeznek utánozni, de összetételük más: jellemzően olyan anyagokból állnak, amelyek nincsenek rajta a hatósági tiltólistán, így aztán bonyolultabb felelősségre vonni a terjesztőket, az előállítókat is. Azért is nevezik dizájnernek, mert ezeknek a kábítószereknek a kémiai összetétele szinte minden pillanatban változik. Újra és újra áttervezik őket azért, hogy legálisan lehessenek fogyaszthatók. Mire egy szer felkerül a tiltólistára, addigra száz másik kerül a helyére.

A szintetikus drogok fogyasztása nem luxus: a kilátástalan szegénységben találta meg terjedési útját.

– A középosztály rekreációs célokkal keresi a drogot, leginkább azért, hogy jól érezze magát a buliban – magyarázza Balázs András szociológus. Azt mondja, az új típusú, szintetikus drogok használata nem a középosztályban, hanem a nagyvárosi szegregátumokban és a vidéki mélyszegény gettókban vált tömegessé. A biofű és herbál néven futó szereket jellemzően már 10-12 évesen elkezdik használni, és míg korábban a droghasználat inkább a fiatalabbakra volt jellemző, a herbálozás megjelent már a szülők generációjában is.

Akárhol jár is az ember az országban, a herbált és hasonló társait mindenhol tömegesen fogyasztják a szegények lakta településrészeken. A tömeges ebben az esetben nem csak afféle hatásvadász jelző: a szerfüggők aránya a szegény közösségekben óriásira nőtt, korábban soha nem tapasztalt mértékben, nap mint nap kiüti az embereket a herbál.

Csavarlazító, gyomirtó vagy halotti balzsam is kerülhet a herbálba. Egy kocka a Kék Pont videójából

Sokkoló végigsétálni ezeken az utcákon: öntudatlan fiatalok és idősebbek kóborolnak, kiáltoznak vagy csak egyszerűen magukba zuhanva ülnek. Sokan orosz ruletthez hasonlítják a herbál elszívását, hiszen nem lehet tudni, mi van benne és mit fog okozni.

– A dizájnerdrogok továbbra is veszélyeztetik a középosztály diszkózó gyerekeit, de van egy fontos különbség: ők fel tudják mérni, ha egy gramm fű (marihuána – A szerk.) 3000 forint, és az időközben felbukkant biofű csak 300, akkor az árkülönbségnek nem a világpiaci árváltozás az oka, hanem valami más – mondja Balázs András.

De mi a más? Patkányméreg például, vagy gyomirtó körömlakklemosóval (acetonnal) keverve, hogy csak egy-egy kedvelt összetételű drogot említsünk. Az így kapott elegyet aztán valami növényi morzsalékra (ez lehet bármilyen szárított fűféle vagy dohány) locsolják, WD 40-nel fújják be. Lényegében bármi lehet „bio” vagy „herbál”. Egy pakk (adag) 300-400 forint, de mi a fővárosban 200-ért is találtunk. Rendkívül egyszerű beszerezni a herbálhoz szükséges szert: az ember beírja a Google-ba a vegyület nevét, például a cumyl-pegaclone-t, és már meg is kapjuk az online árubeszerzési lehetőségek listáját.

Balázs András azt mondja, a herbál használata eltér a középosztálybeliekre jellemző partidrogozástól.

– Míg az utóbbi örömelvű, addig a herbál nyomorelvű. Az élet elviselését segíti a szer – véli Balázs, aki kutatásait elsősorban a budapesti szegregátumokban, például Józsefvárosban végezte. – Itt vagy a IX. kerület egyes részein a szerek neve és hatásmechanizmusa szinte utcáról utcára, házról házra változik. Kínából érkezik a legálisan beszerezhető szer, de minden házban mással „ütik fel” a mérgeket – magyarázza, utalva arra is, hogy egy-egy rosszul kikevert „cucc” okozhat olyan eseteket, mint amilyenek a Stadionok környékén és az 1-es villamoson szinte naponta történnek: rosszullétek, halálesetek, illetve a szerhasználathoz köthető kriminális cselekmények.

– A nagyvárosi mélyszegénységben, így pél­­dául a Hős utcában is olyan a térszerkezet, amelyből szinte adódik, hogy a közösségi élet a házak előtt vagy a gangon zajlik. Nem az történik, hogy apa, anya elmennek egy másik kerületbe, és kokóznak egy kicsit, a közösségi élet tereiben folyik a drogfogyasztás is. A gyerekek mindent látnak, ebbe nőnek bele. Ez az egyik oka annak, hogy a dizájnerdrogok használói között – a klasszikus szerek fogyasztóihoz képest – felülreprezentáltak a húsz év alatti fiatalok, a gyerekek. Az orrba felszívott kristály vagy a herbál jó eszköz a kamaszoknak az életkorukból adódó lázadásra. Kristályt felszippantani hasonló szeánsz, mint kokót szívni, miképp egy herbált „eltolni” a marihuá­­na megsodrásához, elszívásához hasonló.

Az 1937 környékén épült Hős utcai, illetve a lebontott Illatos úti épületekben 27-30 négyzetméteres, komfort nélküli lakások vannak, Balázs András szerint még a józsefvárosi negyedeknél is nyomorúságosabbak a körülmények.

– Akik ide beszorultak, alig teszik ki innen a lábukat. Élelmiszerért is csak a sarki boltig mennek – állítja Balázs András, hozzátéve, hogy a boltosok is azt mesélik, csökken a rossz minőségű tömény italok fogyasztása, mert az alkoholt is kiszorítja a herbál, ami a legvacakabb tablettás boroknál is olcsóbb.

 
 
Balázs András szociológus

A szociológus kiemeli: a helyzet eleve súlyos, de elé tehetünk egy szorzót, ami megsokszorozza a károkat és a hosszú távon beláthatatlan következményeket. Ez a szorzó pedig nem más, mint a kormány drogpolitikája, vagyis annak totális hiánya. Az Orbán-kormány drogpolitikája abban merül ki, hogy stigmatizálja és kriminalizálja a szerhasználókat, ezzel párhuzamosan pedig kinyírja a fogyasztókat segítő civil szervezeteket. Ez történt a Kék Pont tűcsereprogramjával is, amit Kocsis Máté polgármester utasítására kiakolbólítottak a VIII. kerületből. A drogpolitika hiányát a kormány rendészeti eszközökkel próbálja ellensúlyozni, lényegében nulla hatásfokkal. A nagy nullát kevés dolog szimbolizálja jobban, mint a Terrorelhárítási Központ közvetlen szomszédságában tíz éve virágzó Hős utcai dizájnerdrogtanya.

Az ártalomcsökkentő programok és a fogyasztáshoz kapcsolódó szociális szolgáltatások ellehetetlenítése mellett a kormány egy másik fontos elemet is kiiktatott: a prevenciót.

– Amíg országosan 2005 és 2009 között az iskolák 85-88 százalékában zajlott valamilyen prevenciós foglalkozás, 2011-től az intézmények többségében már nem találkoznak ilyen jellegű programokkal a diákok – állapítja meg Balázs András.

– A dizájnerek robbanása mögött a nagyvárosi nyomor válik láthatóvá – mondja Dávid Ferenc bio­­politikai szakértő, a Kék Pont munkatársa, aki a 2013-ig működő tűcsereprogramban is sok tapasztalatot szerzett az intravénás és egyéb droghasználók szokásairól a Józsefvárosban. – Amikor 2010 környékén a mefedron, azaz a KATI betört, már összeomlott az MDMA (ecstasy néven volt ismert – A szerk.) piaca. A vegyület alapjául szolgáló szert, a safrolt kivonták a forgalomból Kelet-Ázsiá­­ban. A helyére érkező mefedron hasonló hatást váltott ki, mint az ecstasy: aki használja, könnyen kommunikál, teste-lelke felszabadul. De a mefedron beazonosítása is hosszú ideig eltartott.

A szakember a dizájnereket két csoportba sorolja. Az egyik az újfajta stimulánsoké, ilyen például a kristály. A másik a szintetikus kannabionidoké, ide tartozik a herbál.

– A Hős utcára és környékére a nyomor alapú droghasználat jellemző. A herbál alapját adó vegyület kinézetre fehér vagy enyhén színes por, fél kiló belőle teljes Józsefvárost hetekre ellátja. A herbál disszociatív szer, paranoid téveszméket hozhat elő, és nem lehet – vagy nagyon nehéz – adagolni. Lekapcsolja, kikészíti a fogyasztót. Nem vezet sehová, nem szól semmiről – mondja Dávid Ferenc. Nincs meglepve, hogy miután a Józsefvárosból politikai döntés nyomán elüldözik a droghasználókat, a szomszédos kerületekben bukkannak fel: a Hős utcában és legújabban Zuglóban. – Ha nincs egészségügyi ellátás, szociális munka, ártalomcsökkentés, ha semmilyen kísérlet nem történik a nyomor felszámolására, akkor újabb és újabb helyeken terjed majd megállíthatatlanul a drog – magyarázza, hozzátéve, hogy Budapesten a terjesztés egyik centruma a Józsefváros.

Hiszen az átláthatatlan önkormányzati lakásrendszerben jól el lehet bújni. Egy 30 négyzetméteres, dohos szuterén bérleti díja a százezer forintot is elérheti, nem is lehet követni, hány lépcsőfokon keresztül adják-veszik a bérleti jogot. Ez egy fekete lyuk, a bűnözők pedig úgy tűnnek el itt, mint tű a szénakazalban. Ez nem Kocsis Máté alatt alakult így, ez az átláthatatlan rendszer negyven éve ilyen, erre épül a drogfogyasztás – magyarázza Dávid Ferenc. Megemlíti: azokban az országokban, ahol „nem csesztetik” a drogfogyasztókat, nem terjedtek el ilyen mértékben a szintetikus kannabionidok.

Dávid Ferenc biopolitikai szakértő

– Amellett, hogy a kormány közellenségként jelöli meg a droghasználókat, nincs program, nincs stratégia, zuhanunk lefelé – állítja Dávid Ferenc. Szerinte az sem lenne elegendő ebben a helyzetben, ha önmagában csak ártalomcsökkentő programok működnének. – Mit tudunk tenni? Nos, a szintetikus kannabionid ártalmát nem lehet csökkenteni. Ezt csak akkor lehetne, ha a drogfogyasztót valamivel meg tudnánk szólítani, és lehetőséget adni neki, hogy értelmet nyerjen az élete. Például hátrányos helyzetű gyerekeknek hoztunk létre közösségi rádióállomást, a rádiózással nyitottuk ki a kaput előttük. Egyetlenegyszer sem ejtettük ki azt a szót a szánkon, hogy drog. Mégis, többen lettek, motiváltak, hogy tanuljanak, fejlődjenek, mert volt hová belépniük. Attól még, hogy több rendőr van az utcán, nem fognak kevesebbet drogozni az emberek. Ráadásul a drog a börtönökbe is könnyen bejut: elég egy herbálba áztatott levélpapír vagy újság, és már van mit szívni odabent is.

A herbál azért is veszélyes, mert az adagolás szinte eltalálhatatlan: egy slukk is nagyon kikészíti a fogyasztót, ráadásul rendkívül addiktív, a hiánya már három-négy hét után fizikai elvonási tüneteket okoz.

A drogozás fontos aspektusa a prostitúció erősödése is.

– Erős a függőség, a sóvárgás, és a nyomorban honnan lesz lóvé? A szexrabszolgaságból. A nőket kiküldik az utcára. A szemünk láttára történik mindez, ott megyünk el nap mint nap a szexrabszolgaságra ítélt nők mellett – mondja Dávid Ferenc. Rámutat arra is: míg vidéken tíz évvel ezelőtt nem vagy alig volt kábítószerfogyasztás, addig mára a szer mindent elöntött. – Elveszítettük a kontrollt, a vidéket elengedtük. Mit mondasz annak a gyereknek, aki a tiszavasvári romatelepen herbálozik, és azt kéri, segíts neki, hogy józan maradhasson? Maximum annyit, hogy „sok sikert”!