A nyomor az úr a magyar falvakban, aki csak tud, menekül
Tombol a szegénység, alig van munka és magas az öngyilkossági ráta a magyar községekben. A súlyos probléma régóta megoldásért kiált, de hiába a falvakba tolt milliárdok, látható eredménye majd csak a távoli jövőben lesz – írja a Zoom.
A KSH 2016-os adatai alapján Magyarország 9 638 327 lakosából 3 074 446 ember élt községben. Ezeken a településeken a legkevesebb az egy főre eső, munkából származó jövedelem.
Budapesten ez 1 437 477 forint, addig a faluban 923 448 forint. De ha az összes jövedelmet nézzük, akkor nagyobb a szakadék.
Egy fővárosi magyar hozzávetőlegesen kétmillió forinttal gazdálkodik évente, míg egy faluban élő 1,3 millióval.
A két évvel ezelőtti adatok szerint a községekben volt a legnagyobb a szegények aránya, az országlakók 16,4 százaléka, míg ehhez képest a fővárosban 11,1 százalék. Súlyos anyagi nélkülözésben a falvak lakosságának 19,3 százaléka élt, míg Budapesten ugyanez az arány 9,7 százalék volt. De ami ennél is lehangolóbb adat, hogy
a községekben élők 32,3 százalékát veszélyeztette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés. Ez a szám a fővárosban 19,6 százalék.
Az emberek a lehetőségeikhez mérten folyamatosan hagyják el a falvakat, mert sem megfelelő mennyiségű munkalehetőség, sem megfelelő minőségű oktatást biztosító iskola vagy szociális ellátórendszer nincs. És még ha az ingázás mellett dönt is a faluban élő, hogy dolgozhasson vagy tanulhasson, közlekedni drága dolog.
A falvakban továbbra is a legmagasabb az öngyilkossági hajlandóság, a 2010-es éveken is az országos átlag fölött álltak.
– Ezeken a településeken 100 000 emberből 28-an vetettek véget önkezükkel életüknek, míg országos szinten 24-en
– írja a portál. A negyedik Orbán-kormány a Modern Falvak és Kistelepülések Programban látja a megoldást, amire a kabinet azzal hangol, hogy 500 forinttal megemeli az 10 napos autópálya-matrica árát.
