A magyar állam jogellenesen fosztott meg az örökbefogadás lehetőségétől egy pécsi leszbikus párt

A magyar állam megsértette a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát, és szexuális identitás alapján diszkriminált, amikor megtagadta, hogy egy azonos nemű párkapcsolatban élő pécsi nő örökbe fogadjon egy másfél éves roma kislányt – állapította meg az alapvető jogok biztosa, Szilágyi László abban a jelentésben, amelyet a Háttér Társaság juttatott el lapunknak. 

Adrienn és Szilvia öt éve élt kapcsolatban, amikor úgy döntöttek, hogy örökbefogadás útján vállalnak gyermeket. Mivel a magyar jog az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást nem teszi lehetővé, a hivatalos szülővé válásra Adrienn jelentkezett. Párkapcsolatukat az alkalmassági vizsgálat során mindvégig vállalták, a pszichológusi szakvélemény megállapította, hogy a gyermekvállalásra kifejezetten alkalmasak. Pár hónap múlva ajánlottak is nekik egy kislányt, az akkor 16 hónapos, roma származású Natáliát, akit előttük több házaspár is elutasított. A pár több hónapon keresztül ismerkedett a gyermekkel, 2016 áprilisában három héten keresztül napközben ők gondozták. A kislányban hamar kötődés alakult ki új szülők iránt. Egyik nap azonban behívatták őket a hivatalba, és közölték velük, „felső utasításra” le kell állítaniuk az örökbefogadási folyamatot.

A döntés a kislányt annyira megviselte, hogy alig vett ételt magához, fogyott egy kilót, a beszédben visszafejlődött, folyamatosan sírt, bizalmatlanná vált az idegenekkel. Emiatt korai fejlesztőt és gyermekpszichológust írtak elő számára.

Adrienn a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának segítségét kérve először megfellebbezte a döntést, majd elutasítás után ombudsmanhoz fordult. Székely László több mint egy éven át vizsgálódott az ügyben. Megállapította, hogy a magyar hatóságok az érintetteknek több alapjogát is megsértették:

• a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát,
• a tisztességes eljáráshoz való jogot 
• és az eljárás szexuális irányultságon alapuló, jogellenes hátrányos megkülönböztetését valósítottak meg.

„Egy gyermeket örökbe fogadni szándékozó személynek nincsen alanyi alapjoga ahhoz, hogy egy konkrét gyermeket örökbe fogadjon (családot alapítson), ugyanakkor ahhoz igen, hogy az eljárásban (...) tiszteletben tartsák az egyenlő bánásmód követelményét, a törvény előtti egyenlőséget” – hangoztatta az ombudsman. Jelentése utal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik ítéletére, amelyben a testület  kimondta, hogy az örökbefogadási döntések meghozatala során a szexuális irányultság nem lehet szempont.

„Egyszerre örülünk és keserűsséggel tölt el bennünket a biztos jelentése. Életünk legmeghatározóbb élménye volt, hogy Natáliát megismerhettük, szinte a szüleinek éreztük magunkat, és már ő is annak tekintett minket. A jelentés most megerősítette: a hatóságok épp csak legfontosabb feladatukat, a gyermek legjobb érdekének képviseletét nem látták el. A jelentés ugyanakkor fontos lépés a jogegyenlőség megteremtése irányában” – kommentálta Adrienn az ombudsmani döntést.

Miközben egy felmérésben a megkérdezett magyarországi melegek 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szeretne gyermeket vállalni, sok száz gyermek reménytelenül vár örökbefogadásra. Jellemző, hogy az azonos nemű párok jóval nyitottabbak a nehezen örökbe adható, idősebb, roma származású gyermekek örökbefogadására – hívja fel a figyelmet a Háttér Társaság.