A legenda oda – Ki van valójában az 56-os fotón?

2016. november 1. 13:34 - szerző: Sándor Erzsi

Az 1956-os emlékév hivatalos megünneplésének részeként Budapest számos tűz-és házfalán nagyméretű festményeken láthatók '56-os szabadságharcosok, névvel, születési és halálozási dátummal. A muráliákat az egykori fotók alapján a Neopaint csoport készítette. Honlapjukon és most már Budapest közterületein is látható a Dózsa László színészt ábrázoló fotó, illetve festmény. Csakhogy az eredeti fotón a fotóriporter egykori közlése szerint, ahogy azt az RTL is közölte, nem Dózsa látható. A 168 Órának megszólalt annak az embernek a családja, aki szintén magát tudja a képen és a színész is, aki biztos abban, hogy az őt ábrázolja.

 

1978 nyarán Dózsa László Egerben lépett föl, és az előadások utáni éjszakai bulikban néha teátrálisan a fejéhez kapott, és röhögve felsikított: „Jesszusom, a repesz! Csak meg ne mozduljon!"

A többiek szájtátva hallgatták a történetét, azt, hogy kamasz korában 1956-ban kenyérért állt sorban, amikor valami felrobbant mellette és egy repesz belefúródott a fejébe, a füle mögé. Azóta is ott van, mert nem mertek hozzányúlni az orvosok. Ekkor az egyik színészkolléga megjegyezte:

– Tudjátok, hogy Dózsa ezredes?

– Mi vagyok én? – kérdezett vissza Dózsa dermedten.

– Ezredes! – röhögte szembe a kolléga. – A tizedes az, akinek minden tízedik, a százados meg az, akinek minden századik szava igaz. Az ezredes meg te vagy.

Forrás: 56-os Emlékbizottság Forrás: 56-os Emlékbizottság

Az egyik debreceni színészklubi történet pedig már úgy szólt, hogy egyszer Dózsa nővére intette csöndre a történetébe belelkesült színészt, mondván: „Tucika, a füled mellett kellett a csontodba betoldani valamit, mert a sok gyulladás kikezdte. Hagyd már ezt a repeszes történetet a fenébe". Akkor már csak legyintettek a kollégák. Nem hittek el egy árva szót sem az egészből. Megállapodtak abban, hogy Dózsa Tucit nem ezért szeretik. Kedves, társasági figura, szórakoztató haver.

Amikor a rendszerváltozás után Dózsa Lászlóról kiderült, hogy '56-os hős, a színészkollégák csöndben maradtak. Senki sem érzett késztetést szembesíteni Dózsa hirtelen előkerült hősiességének történetét sem a repesszel, sem a középfülgyulladással. Nem akartak konfrontálódni, veszekedni, leleplezni. Úgy gondolták, mindenkinek joga van középpontba navigálni magát, ha tudja, hát tegye. Kit zavar?

Dózsa 1989 óta szorgalmasan építi saját legendáját. Van benne minden. Pesti srácok, Molotov-koktél, sortűz, kihallgatás, kóma, élve eltemetés, megmenekülés. 2005. óta átvett számos kitüntetést: 1956-os emlékérem (2005), Hűség a Hazához Érdemrend nagykeresztje (2005),A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (2006), Szabadság Hőse emlékérem (2006), Nagy Imre-érdemrend (2011), és az idén Budapest díszpolgára lett.

– Ő a mi Saul fiúnk – mondta róla idén Tarlós István.

Dózsa László az elmúlt évtizedekben semmilyen más bizonyítékot nem adott az '56-os meséjéhez, mint önmagát. Mesélt és mesélt, és ha valaki véletlenül értetlenkedett, azt felelte, hogy őt holttá nyilvánították a kivégzse után, amikor parancsot adtak az eltemetésére. Ezért nem tűnt fel senkinek, hogy mégis él.

2015-ig bírta, hogy sem fotóval, sem irattal nem tudja alátámasztani a meséjét. Bár nem kérte tőle senki, ekkor mégis előrukkolt egy bizonyítékkal. Tavalyi, '56-ot idéző online-felületeken egyszer csak megjelent egy sötéten néző, fegyveres kiskamasz fotója – amúgy hatvan éve ismert és 1956 ikonikus portréja –, aláírva: Dózsa László, a pesti srác. Olyannyira, hogy a hatvanadik évfordulóra már országszerte, tűzfalakon látható a fotó, ami a felirat szerint Dózsa Lászlót ábrázolja. Az idén már számos újságban is megjelent ugyanez a fénykép. Az október 24-i Blikkben például a következő aláírással: „A fiatal Dózsa kétszer is hátat fordított a kaszásnak, ugyanis az ÁVH-sok eszméletlenre verték". Az NLCaféban pedig így: „Dózsa László, egy fiatal szabadságharcos, aki a Corvin közben harcolt. 1942-ben született és túlélte saját kivégzését.

Csakhogy a LIFE 2013 októberi összeállításából kiderül, hogy a fotó készítője Michael Rougier, és a kép címe: „On a man's mission, Pal Pruck, 15, was one of the many brave teen-agers who fought in the rebellion. He is standing in a rubble-strewn Budapest street".

Pruck Pál egy korabeli képen a családi archívumból Pruck Pál egy korabeli képen a családi archívumból

Tehát a LIFE szerint a képen látható fiú nem a 14 éves Dózsa László, hanem a 15 éves Pruck Pál, akinek a fia, Pruck Tamás lapunknak azt nyilatkozta: "nem csak én, de az egész családom ismeri ezt a fotót, ahogy a környezetünkben mindenki. Ha jól emlékszem, azt mesélte az édesapám, hogy kenyérért küldték el a Corvin köziek. A fotós megállította, felírta a nevét."

Pruck Pál 1942-ben született Budapesten. Rákospalotán élt, iskolába járt, ahogy fia meséli, „nem bandázott, a mutterja is keményen fogta.  Annyira, hogy még intézetbe is beadta. Emiatt történt, hogy odakeveredett ahol a fotós is járt". Pruck Tamás így emlékszik az apja által mondottakra: „Az ottani tanároktól hallották, hogy forradalom van, és az intézetből kimentek páran a Corvin közbe. Ott nyomták a kezükbe a puskát, de nem harcoltak, csak meglepetten bámultak, nem tudták, hogy mit is csináljanak. Talán akkor elküldték a fatert kenyérért. Valószínű, hogy jó bulinak látszott, ezért mehetett be a Corvin közbe. De soha nem beszélt arról, hogy ilyen-olyan nagy harcos, vagy forradalmár lett volna. Egy srác volt, akit izgattak a fegyverek és éppen lefotózták".

Pruck Tamás azt mondja, édesapja teherautósofőr volt egész életében. A fotóból soha semmilyen baja nem lett. „A fatert nem tartóztatták le, nem vizsgálták, vezette a teherautót, nevelt minket és kész. Nem szenvedtünk semmiben hátrányt. 1986-ban még a televízióba is bementünk, A velünk élő történelem című műsorba. Én annyi idős voltam akkor, mint a fater a kép készítése idején, ezért megkértek, hogy  öltözzek fel úgy. Hasonlítottam rá, tényleg. Amikor az iskolában 1956-ról volt szó, mindig előkerült a fotó. Mindenki tudta, hogy ez a fotó az édesapámról készült. Dózsa László azt mesél, amit csak akar, de nem veheti el az apám képét, és nem mondhatja róla, hogy az ő. Édesapám 2000-ben meghalt, elvitte a cigaretta és a tüdőrák. Most az egész országban mindenütt ki van téve a képe, és másvalaki neve van ráírva. Hogyan történhet meg ilyesmi?"

Dózsa Lászlót telefonon értük el. Azt mondta, semmilyen emléke sincs arról, mikor készülhetett a fotó. „Valaki lekapott”, válaszolta.

Szerinte az EMKE körül készült a kép, ott harcolt és átment a „royalistákhoz” a Royal Szálló csoportjához. „Egyértelműen én vagyok rajta, le sem lehet tagadni, még a fülünk recéi is azonosak. Arról nem beszélve, hogy a sapka a mai napig megvan, meg tudom mutatni. Van egy csomó hasonló fotóm, azokat is megmutatom szívesen.”

Dózsa beszélt arról is, hogy nem ő azonosította magát a fényképen, hanem az újságírók, ő csak az egyértelmű hasonlóságot érzékeli. Azt pedig egyáltalán nem tudja, hogy a sajtóban való azonosítás hogyan történt. Ő leírva látta a nevét a fotó alatt, tehát a fotós azonosíthatta az ő nevével a képet. Igenám, vetettük közbe, de ugyanez a fotó számos helyen felbukkan az interneten egy másik névvel.

– Igen – válaszolta Dózsa – tudok róla, hiszen jelentkezett egy pali, aki szerint ő van a fotón. Láttam is egy képet róla, de az meg sem közelíti azt a fiút, aki a fotón van, vagyis engem. És én azonnal felismertem mindent. A puskát, a sapkát, amit hazavittem október 28-án és otthon is hagytam, amikor 4-én visszamentem harcolni. Az egy olyan „dióverő”, annak olyan ereje van, hogy a páncélt is átviszi! – mondja, hozzátéve: szívesen elmegy bármilyen antropológiai vagy egyéb összehasonlító vizsgálatra, mert „nekem ez rossz érzés, hogy más is igényt tarthat erre.”

Frissítés! Dózsa László az RTL Klub Híradójának elküldött egy fotót magáról, amin 15 éves, bizonyítandó, hogy a képen is ő van, sőt, egy képet a sapkáról, amit azóta is őriz. Dózsa elmondta, bár továbbra is meg van győződve arról, hogy ő szerepel a képen, de önmagát megtagadva lemond róla, hogy az ő neve szerepeljen a képeken.

Nyilatkozni az '56-os emlékbizottság most sem szeretett volna, a tévé kérdéseire nem válaszoltak.

Pruck Pál lánya nyílt levélben tiltakozik az emlékbizottságnál.