A Fidesz most már szélsőjobboldali ideológiát képvisel

2017. december 21. 11:59 - szerző: 168 Óra

A Heinrich Böll Alapítvány támogatásával tanulmány készült a Stratégiák a szélsőjobboldal ellen projekt keretében. Azt mutatja be, hogyan alakult a jobboldali és szélsőjobb pártok térnyerése Magyarországon 2017 végéig.

A jelentés emlékeztet, hogy bár a szélsőjobboldali pártok középre húzódása ismert tendencia, ez nem feltétlenül jelent végleges pozícióváltást. Van visszaút a szélre, sőt időnként az is előfordul, hogy jobbközép politikai erők vesznek szélsőséges irányt. Ami Magyarországot illeti, az elmúlt egy évben felgyorsult a Fidesz és a Jobbik ellentétes irányú mozgása, a Fidesz szélsőjobboldalra való elmozdulása, és ezzel párhuzamosan a Jobbik néppártosodása.

Fotó: MTI/Beliczay László

A Jobbik középre indulása még 2013 végén kezdődött, amikor a Fidesz egyre inkább elfoglalta a terepét: a kormány átvette és megvalósította programjának számos pontját (bevándorlási korlátozás, új reaktorblokk Pakson, Médiatörvény), részben magáévá tette az eszméit és retorikáját, sőt még a keleti rezsimek, így az orosz és a török hatalomgyakorlási modell idealizálásában is a Jobbik helyére lépett. A Jobbiknak ezért nem volt más választása ahhoz, hogy a felszínen maradjon, muszáj volt politikát váltania. A tanulmány kihangsúlyozza, hogy a Jobbik is nagy hatással volt a Fidesz irányváltoztatására, mert óriási felelőssége van az előítéletek és a rendszerellenes társadalmi attitűdök felerősítésében. Az állandó változás miatt ezért nehéz most meghatározni a két párt pozícióját.

Vannak egyértelműen szélsőjobboldali szervezetek Magyarországon. A Jobbik továbbra is szélsőjobboldali pártnak minősül, amelynek nem egyértelmű a viszonya a demokratikus berendezkedéshez (korlátozná a legkevésbé iskolázottak szavazati jogát), de számos esetben, különösen a 2015-ös menekültválság óta a Fidesz is szélsőjobboldali ideológiát képvisel, amelyek kirekesztő világszemléleten, autoriter kormányzati lépéseken, valamint a mindezek mögött álló összeesküvés-elméleteken alapulnak.

A legtöbb európai pártcsaládnak markáns összetételű szavazótábora van, a zöldekre szinte mindenhol nagyobb arányban szavaznak a nők, a magasan képzett és a nagyvárosi választók. A jobboldali populista pártok szavazói ennek pont ellentétét mutatják. Európában általában a férfiak, a vidékiek és a diplomával nem rendelkezők, fizikai dolgozók körében a legmagasabb a támogatottságuk ezeknek a pártoknak. Magyarország annyiban egyedi eset, hogy a Fidesz és a Jobbik együttvéve a választóközönség kétharmadát tudja magáénak. Ez a jobboldali túlerő csak Lengyelországban van még. Tehát nem rétegpártokról van szó, hanem olyan alakulatokról, amelyek számos társadalmi csoportot képesek voltak megszólítani. 

Az adatok azt mutatják, hogy jelenleg a Jobbik népszerűbb, mint négy évvel korábban volt. Akkor ugrásszerűen emelkedett a támogatottsága, most egyelőre csökkenő tendenciát mutat. A 2014 januárjától tapasztalt növekedés mögött egyrészt az Összefogás sikertelensége, a Fidesz és a baloldal egymás ellen indított negatív kampánya és a Jobbik „szélcsendes” helyzete, másrészt a Jobbik 2013 őszén kezdett mérséklődésének sikere állhatott.

A Jobbik néppártosodása hiányt okozott a szélsőjobboldalon, ezért bukkantak fel újabb szélsőjobboldali csoportosulások. A korábban a Jobbikkal szoros kapcsolatot ápoló szervezetek eltávolodtak a párttól. A Jobbik által a szélsőjobboldalon hagyott vákuum már 2016-ban erőteljes hálózatosodáshoz, a szcéna szereplői közötti kapcsolatok és együttműködések megerősödéséhez (pl. Identitesz–Betyársereg–Magyar Önvédelmi Mozgalom [MÖM]), majd 2017-ben egy új, közös mozgalom, az Erő és Elszántság (EE) megjelenéséhez vezetett.

Közös pont a Fidesz és a Jobbik politikájában a bevándorlásellenesség, mint a szélsőjobboldali eszmék első számú megjelenési formája. A jelenlegi rezsim a menedékkérők elleni védekezésre hivatkozva még tekintélyelvűbbé alakította a politikai berendezkedést. A Soros György elleni kormányzati kampány felerősítette az antiszemita indulatokat az országban, de a migrációs riogatás mindent hátrébb sorolt. Ezzel a szélsőjobboldali szervezetek egy álláspontra kerültek a kormánypárttal. Különbség a két pártnál, hogy amíg a Jobbik kicsit hátrébb tolta, kevésbé hangsúlyozta orosz orientációját, addig a Fidesz nyíltan közeledett Oroszország felé, teljes hátraarcot vágva korábbi politikájukhoz képest.

A teljes tanulmány a Political Capital honlapján érhető el.