A férfi többet, a nő kevesebbet keres, ha gyereke van
Az apák minden európai országban többet keresnek, mint gyermektelen férfitársaik, azonban a nőkre általában ennek épp az ellenkezője igaz. Különösen a közép-európai országokra, köztük Magyarországra jellemző, hogy a nők bérhátrányba kerülnek, ha gyerek mellett vállalnak munkát – írja a G7 az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének felmérése alapján.
A nemzetközi viszonylatban készített vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak, ott kisebb az anyák bérhátránya. Ezt általában a rugalmas foglalkoztatási formák, az óvodai ellátás elérhetősége teszik lehetővé, illetve az, hogy a társadalom támogatja az anyák gyermekvállalását.
A bérhátrány azért jelentkezik, mert a nők általában sokáig maradnak távol a munkaerőpiactól a gyermek születése után. Emellett gyermekvállalás után inkább a rugalmasabb munkaidőt és a stresszmentes munkát keresik, ami alacsonyabb fizetéssel jár, de szerepet játszik a velük szemben tanúsított munkahelyi diszkrimináció is.
Lovász Anna, az MTA KI munkatársa és lengyel kollégája nemzetközi viszonylatban is megvizsgálták az anyák és az apák, valamint a gyermektelenek közötti átlagos bérkülönbségeket. Arra jutottak, hogy az európai országok három csoportra bonthatóak.
Az első csoportban három dél-európai ország, Görögország, Spanyolország és Olaszország szerepel. Itt kevésbé elérhetőek a bölcsődék és óvodák, a társadalmi normák pedig tradicionálisak. Az anyák vagy csak rövid ideig maradnak távol a munkától, vagy végleg kilépnek a munkaerőpiacról szülés után, ezért a gyermekes nők nem szenvednek bérhátrányt.
A második csoportban főként nyugat-európai országok találhatóak (például Belgium, Hollandia, Franciaország), ahol elérhetőek a gyermekellátási intézmények, az anyák nem maradnak nagyon sokáig távol a munkából, széles körben elterjedtek a rugalmas foglalkoztatási formák és a dolgozó anyák társadalmi megítélése is pozitív. Sokan dolgoznak gyerek mellett, jellemzően kicsi a bérhátrány.
A harmadik csoportba tartoznak a közép-európai országok, köztük Magyarország, Németország és Ausztria is. Ezekben az országokban jellemzően az anyák nagyon sokáig távol maradnak a munkától szülés után, az óvodai-bölcsődei szolgáltatás és a rugalmas munkaformák kevésbé elérhetőek és a tradicionálisabb normák érvényesülnek. Itt a legnagyobb a gyermekes nők bérhátránya, mivel az anyák hosszú kihagyás után térnek vissza a munkaerőpiacra, ami az előléptetésükre és a bérezésükre is negatívan hat.
Ezzel szemben az apák mindenhol többet keresnek gyermektelen társaiknál. Ennek az az oka, hogy több munkaórában dolgoznak, tudatosabbak előmenetelüket és fizetésemelésüket tekintve, és pozitívan diszkriminálják őket a munkáltatók.
Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legnagyobb a különbség az anyák és apák foglalkoztatottsága között, ami a kevés bölcsődei férőhelynek és a rugalmas foglalkoztatási formák hiányának is köszönhető. Az ígéretek szerint a következő négy év „demográfiai kormányzása” ezen a helyzeten változtatna. Amellett, hogy a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságnak is szüksége van a gyermekes nőkre, demográfusok azt is kimutatták, hogy több gyerek születik ott, ahol mindkét szülő keres.
