A férfi, aki sokat tud: magyar védett tanú az FBI-nál
Az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában – írja a birtokába jutott információk és dokumentumok alapján a Magyar Nemzet. Az amerikai hatóságok gyanúja szerint a férfi is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes EU-s pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék. Azért kíváncsiak ennyire az ügyre, mert hasonló módszerekkel finanszírozzák a terrorizmust is.
A Magyar Nemzet állításának a szépséghibája, hogy az FBI-nak nincs tanúvédelmi programja – az igazságügyi minisztériumnak van, amelyet a speciális szövetségi rendőri szerv, a US Marshals Service működtet –, de az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.
A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. Így a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthető személyhez. A készpénz később újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzően külföldi forrásból.
A Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de eddig nem kaptak választ.
Az amerikaiak gyanúja szerint
a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belőle.
A lap úgy tudja, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestről, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot.
A magyar férfit egyébként körözik a hazai hatóságok is az Interpol listája szerint jelentős összegű pénzmosás gyanújával. Ennek fényében különös, hogy nem akarják kihallgatni – a lap birtokába jutott dokumentumok szerint az amerikai hatóságok tavaly március óta többször jelezték a magyaroknak, hogy a férfi náluk van, és bármikor ki tudják hallgatni az FBI jelenlétében; a körözést ennek ellenére máig nem vonták vissza, és a magyar nyomozók nem éltek a kihallgatás lehetőségével sem. A Magyar Nemzet mgkérdezte az ügyészséget, hogy miért nem, de válaszában türelmet kért, magyarázatot nem adott.
