Itthon

A horgonyember – Áder János, a lojalitás szobra

Orbán Viktor valamikor azt mondta Áder Jánosról, hogy horgonyember: sokáig fontolgatja, milyen álláspontot foglaljon el egy ügyben, ám aztán tántoríthatatlanul kitart a döntése mellett. Így tart ki a Fidesz mellett köztársasági elnökként is. Bár számos dolog bosszantja a párttal kapcsolatban, soha nem tagadná meg sem Orbán Viktort, sem azt a lassan harminc évet, amit a Fideszre áldozott. Politikai ellenfelei számon is kérik rajta e végtelen lojalitást, de hiába: a megbízhatóság és a hűség alapjellemvonásai a köztársasági elnöknek, s ebben egy ötvennyolc éves ember már aligha változik. Portré a második államfői ciklusára megválasztott Áder Jánosról.

Már javában köztársasági elnök volt Áder János, amikor egy fogadáson, ahol épp egymás mellett álltak Kövér Lászlóval, belépett az ajtón Rogán Antal felesége. Kövér rápillantott, káromkodott egy ízeset, aztán a körülötte állóknak csak annyit dörmögött: ezen a nőn több értékes holmi van, mint a feleségem egész ruhatára. Ádernek a bajsza sem rándult, egy szóval sem jelezte, hogy egyetértene régi harcostársával. Ami nála azt jelenti, hogy mélyen egyetért vele.

Az államfő ugyanis más koordináta-rendszerben mozog, mint a politikusok többsége. Statikus személyiség, nem vibrál, nem izzik körülötte a levegő. Nem szereti a közszereplést, nincsenek széles gesztusai, kacifántos szófordulatai. Így aztán bármit tesz, annak a helyi értéke jóval nagyobb, mint mások esetében. Ha felemeli az ujját, az erősebb feddés, mint ha más ordítana. Ha csöndben marad, némaságának is más a súlya. Főleg a saját táborában.

Fotó: Bazánth Ivola

Mert sokat számít, hogy melyik tábor felől közelítünk a személyiségéhez. Lengyel László szerint balról talán túl unalmasnak, szürkének tűnik Áder, de a Fideszen belül kikezdhetetlen figurának számít, óriási tekintéllyel bír, a politikai családjában jóval otthonosabban is mozog, mint a nyílt terepen. A politológus úgy látja, kifejezetten jót tesz a Fidesznek, hogy van egy olyan arca, aki harminc év alatt semmit nem változott, aki a folytonosságot, az állandóságot szimbolizálja. Nagyon kevés az önazonos politikus, hát még, aki évtizedeken át képes az maradni – teszi hozzá Lengyel László.

Áder János első generációs értelmiségi, vidékről került a fővárosba, ráadásul „felfelé” is nősült: elvette az ismert jogtudós, alkotmánybíró Herczegh Géza lányát. Minden adott volt ahhoz, hogy tele legyen kisebbségi komplexusokkal. Ám ha voltak is benne görcsök, ezeket mára levetkőzte, viselkedése egyáltalán nem idézi a kádári kispolgárt. Figyelmesen járt-kelt a világban, lassan elsajátította a nagypolgári viselkedés mintáit. Úriember lett. Tartása van, otthonosan mozog bármelyik előkelő étteremben, szereti-ismeri a minőségi borokat. Kedvenc sportját, a focit egy térdoperáció miatt teniszre cserélte.

Mégis ugyanaz az ember, aki fiatalon volt. Gyerekkora óta nagy pecás, ebből a mai napig nem engedett. Ez az egyetlen tevékenység, amellyel kapcsolatban celebszerű allűröket is mutat, igaz, csak annyiban, hogy nem zárkózik el horgászfotók közzétételétől. Baráti társasága is évtizedekkel ezelőtt alakult ki. Róluk nem beszél a nyilvánosság előtt, de annyi tudható, nem a politikában mozognak. Minden nyáron csatlakozik hozzájuk a családjával: közösen járnak evezős túrákra, ilyenkor éppúgy sátorban alszik, mint a többiek. Manapság már nem szerez új barátokat, pedig rengeteg emberrel találkozik a munkája során. Nem lehet vele bratyizni, nehéz a bizalmába férkőzni. Többször mesélte, ha sétál az utcán, általában kétféle reakciót vált ki: vagy beszólnak neki, vagy odamennek hozzá, dicsérik és beszélgetni akarnak vele. Az előbbit már megszokta, nem nagyon érdekli. Az utóbbi néha jobban zavarja.

– Kiszámítható és korrekt. Rendes ember – mondja róla Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke, aki egykor párttársa volt a Fideszben. – Képes rendszerben gondolkodni, rendkívül precíz és jó szervező. Ezért volt ideális választás rábízni a Fidesz kampányainak irányítását. Más kérdés, hogy hiányzik belőle sok minden, ami egy vezető politikus esetében fontos lehet: az improvizációs készség, az intuíció és az érzelmi reagálás képessége. Bármi történik is, faarccal fogadja, ami nem szerencsés a mai, érzelmekkel átitatott politikában.

A faarcúságra Papp József, Csorna korábbi szocialista polgármestere említ egy esetet. Még 2000-ben, a millenniumi zászló átadásakor Áder volt a díszvendég szülővárosában, és az ünnepségen hosszú beszédet mondott. Ebben többször is megemlítette Szent Kristófot mint Csorna védőszentjét. Az ünnepség után a helyiek szóvá tették neki, hogy Csorna védőszentje valójában Szent Antal.

– Áder kissé megrántotta a vállát, de amúgy nem látszott rajta, hogy bántaná a kínos baki. Azt mondta, nem ő írta a szöveget, hanem a fia, márpedig egy általános iskolásnak ez igazán megbocsátható. Ezzel le is zárta az ügyet – meséli Papp József.

Fotó: MTI

Fodor Gábor szerint Áder ugyan a nyilvánosság előtt színtelen, szagtalan, sótlan embernek tűnik, valójában egyáltalán nem humortalan, és a saját politikai családjában nem is mozog olyan mereven. A szarkazmus áll hozzá a legközelebb, olyan körben pedig, ahol nem érzi otthonosan magát, szándékosan provokálja a hallgatóságot maliciózus megjegyzéseivel. A Csapody Miklóstól kapott eposzi jelzőjét, nevezetesen hogy ő lenne a csornai Charles Bronson, annyira találónak érezte, hogy a Fidesz 2006-os Kossuth téri kampányzáróján így is mutatkozott be a színpadról a hallgatóságnak.

Áder politikai pályáját nagymértékben meghatározta, hogy éppen milyen viszonyt ápolt Orbán Viktorral. A nexus az elmúlt csaknem három évtized alatt sokat változott. Kezdetben Orbán egyértelműen felnézett a nála négy évvel idősebb jogásztársra. A hvg.hu bukkant rá a kormányfő azon nyilatkozatára, amelyben úgy fogalmazott: „Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder. És tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre, és akkor mi melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk. Mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig főnök” – mondta a videóban mosolyogva a miniszterelnök.

Lengyel László szerint pályafutása során két ponton lett volna lehetősége Ádernek, hogy ténylegesen önálló politikai tényezővé váljon. Először 2002-ben, amikor Orbán háttérbe húzódása és Pokorni lemondása után ügyvezető alelnökként egy ideig ő vezette a Fideszt. Másodszor a 2012-es államfővé választását követően, amikor keményen felléphetett volna a kétharmad közjogi ámokfutása ellen.

– 2002-ben Áder alternatívát jelentett volna Orbánnal szemben: a nacionalista-populista politikával szemben egy polgári-európai Magyarország vízióját képviselhette volna – állítja Lengyel. – Csakhogy a párt irányításának átvételéhez meg kellett volna ütköznie Orbánnal. Ki a kocsma elé, lássuk, ki az erősebb! Ám ez nem az ő stílusa. Nem vállalta a nyílt harcot, lojális maradt Orbánhoz.

És az sem mellékes, hogy a kasszakulcs Simicska Lajosnál volt, akit Áder ki nem állhatott. Négy évvel később már komoly ellentétek feszültek Orbán és Áder között. Utóbbi a Fidesz belső köreiben kifogásolta a választókerületi elnöki rendszer bevezetését, a jelöltek kiválasztását pedig – amibe már nem kapott érdemi beleszólást – szakmaiatlannak, inkorrektnek tartotta. A választási fiaskó után jelent meg a Magyar Nemzetben Schmidt Mária ante portas? címmel egy álnéven írt cikk, amely szerint a Fideszen belül jelentős erők szervezkednek Orbán ellen, és egyik vezetőjük éppen Áder János lenne. Forrásaink szerint ebből semmi nem volt igaz. Orbán, akinek a fejében intenzívebben jelent meg a puccs lehetősége, mint a megnevezett szervezkedőkében, valójában megelőző csapást mért a lehetséges pártütőkre. Ezzel el is vágta egy időre Áder politikai pályáját.

A hírbe hozott Áder tisztában volt azzal, hogy egy időre le kell lépnie a színről. Benne volt a pakliban, hogy kiszáll a politikából, és ügyvédnek áll, ám végül Brüsszelbe ment európai parlamenti képviselőnek, vállalva az önkéntes száműzetést. Ott vált a környezetvédelem élharcosává, méghozzá meggyőződésből. Egy ideig úgy tűnt, a vártnál talán hamarabb is hazatérhet, hiszen neve már 2010-ben felmerült államfőjelöltként. Kövér mindenképpen őt akarta látni a poszton, de Orbánnak akkor még sikerült keresztülvinnie az akaratát, és az általa népszerűnek gondolt Schmitt Pált küldte bábnak a Sándor-palotába. A plágiumbotrány csúfos kudarca után Orbánnak nem volt ütőkártyája Kövér ellen, 2012-ben kénytelen volt beleegyezni Áder jelölésébe. De mindketten tudták: a régi barátság már nem reparálható.

Az utóbbi öt évben sem enyhült a fagyos viszony. A média az elmúlt években számos lehetséges utód nevét megfuttatta a nyilvánosságban, Áder újrázása sokáig nem számított reális opciónak. Forrásaink szerint államfősége alatt Áder kizárólag hivatalos keretek között találkozott Orbánnal. Nem készült arra, hogy folytathatja köztársasági elnökként, tavaly novemberben már csomagoltak a Sándor-palotában, amikor fordult a kocka, és ismét őt jelölte a posztra a kormányfő. Áder szűk körben többször is utalt rá, ő maga nem fog a nagy ember színe elé járulni, nem fog rákérdezni, milyen szerepet szán neki a kormányfő. Ha Orbán lép, akkor reagál.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– A miniszterelnök minivereséget szenvedett azzal, hogy újra Ádert jelölte államfőnek – értékel Fodor Gábor. – Kövér lényegében rákényszerítette az akaratát, immár másodszor. Pedig Orbán szemszögéből Áder nem megfelelő köztársasági elnök. Lényegében nincs szavazatvonzó, szavazatszerző képessége, nem vált ki érzelmeket az emberekből és nem befolyásolható bábfigura.

Ráadásul önérzetes. Ádert ritkán kezdte ki a média, ha mégis, az államfő csak akkor kérte ki magának, ha megsértették a becsületét. Beperelte például Vágvölgyi B. András újságírót, aki a Facebookon azt posztolta, hogy az államfő még sorkatonaként azért került fogdára, mert őrhelyét elhagyva részegen lövöldözött. A perrel az egyébként hamis hír még nagyobb visszhangot kapott. Más szinten, de szintén személyes okból bántotta, amikor elődje, Sólyom László a Népszabadságban keményen bírálta, amiért aláírta a negyedik Alaptörvény-módosítást.

Az első ciklusában az ellenzék gyakran megszólta Ádert, amiért nem tartott keményen ellen számos alkotmánysértő törvény esetében, de leginkább azt róják fel neki, hogy – magát zöld politikusnak vallva – asszisztált a hazai környezetvédelmi rendszer szétveréséhez, valamint szó nélkül hagyta a paksi bővítés ügyét. Tény, az államfő – aki egyébként népes és nívós jogászstábbal dolgozik – jóval kevesebbszer feküdt keresztbe egy-egy gyanús törvénynek, mint ahányszor tehette volna. Ennek fő oka feltétel nélküli lojalitása pártjához és Orbán Viktorhoz. Ez azt is jelenti, hogy ahányszor csak visszaküldött egy jogszabályt vagy normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, rendkívül komoly kifogásai voltak. Az MNB-alapítványok ügyében azonban erős botot tett a küllők közé: a 260 milliárd forint közpénz eltüntetéséhez nem volt hajlandó asszisztálni.

Lengyel László és Fodor Gábor is úgy véli, bár Áder túlságosan visszafogott, még így is sokkal megnyugtatóbb, hogy ismét ő ül az államfői székbe, mintha Orbán valamelyik famulusa kapta volna posztot. És a Fidesznek sem kell attól tartania, hogy Áder korrupciós ügybe keveredik vagy kiderül valami turpisság a vagyonnyilatkozatáról.

– Az elnök számos politikai erénye igencsak felértékelődött 2017-re – mondja Lengyel László. – Például a megbízhatóság, a párthűség, a szorgalom és a terhelhetőség. Az, hogy végig tisztességes tudott maradni. De ha államférfi lenne, akkor föllépne az országot behálózó korrupció és úrhatnámság ellen, a szegények, a civilek és környezetünk ügyei mellett. És második ciklusában minden kockázat nélkül párbeszédbe kezdhetne azokkal, akiknek köztársasági elnöke: a magyar néppel.

Fodor Gábor (aki persze Majtényi Lászlóra voksolt a szavazáskor) hozzáteszi, abban is biztosak lehetünk, hogy Áder becstelenséghez és aljassághoz nem adja a nevét.

Hacsak nem becstelenségre és aljasságra épül az a rendszer, amelynek újabb öt évre egy fontos láncszeme lesz.

Főbb állomások

 Áder János 1959. május 9-én született Csornán. Édesapja eladóként és anyagbeszerzőként dolgozott, édesanyja a csornai kórház gazdasági igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba. Húga, Annamária (Pölöskei Gáborné), aki korábban a Klebelsberg Központot irányította, jelenleg helyettes államtitkár a nemzetgazdasági tárcánál. Áder 1984-ben vette feleségül a szintén jogász végzettségű Herczegh Anitát, négy gyermeket (Borbála, András, Orsolya és Júlia) neveltek fel.

1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Egy év sorkatonaság után az ELTE jogi karára került, 1983-ban szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után egy évig előadó volt a VI. kerületi tanácsnál, majd 1986 és 1990 között tudományos munkatársként az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott a Bihari Mihály vezette kutatócsoport tagjaként.

1988 áprilisában lépett be a Fideszbe, kezdettől a párt egyik jogi szakértőjének számított. 1989-től több cikluson át ő vezette a Fidesz választási kampányait. 1990-től 2009-ig tagja volt a parlamentnek, előbb a pártja országos listájáról, majd a csornai egyéni választókerületből került be. Kétszer is volt az Országgyűlés alelnöke, az első Orbán-kormány alatt a házelnöki tisztséget töltötte be, 2002 és 2006 között pedig a Fidesz parlamenti frakcióját irányította. 1993-tól hosszú időn keresztül a párt alelnöke volt, 2002–2003-ban pedig ügyvezető alelnökként egy ideig irányította is a Fideszt.

2009 és 2012 között Brüsszelben élt, pártja európai parlamenti képviselőjeként tevékenykedett. 2012 májusától köztársasági elnök, megbízatását az Országgyűlés idén március 13-án újabb öt évre meghosszabbította.