Itthon

Hatalmi gőggel a gender ellen – Balog Zoltánnak fogalma sincs az egyetemi autonómiáról

A kormány, amely áltudománynak tartja a genderkutatást, szeptembertől családtudományi szakot indít a Corvinus egyetemen. Legalábbis nőnapon ezzel a – Balog Zoltán miniszternek tulajdonított – bejelentéssel kedveskedett nézőinek az Echo TV. A hír persze több sebből vérzik. Az egyetemi autonómia – legalábbis formálisan – még tartja magát annyira Magyarországon, hogy a kormány önmagában, az akkreditációs bizottságot megkerülve semmilyen képzést sem tud elindítani a Corvinuson. Március 8-án pedig egyébként is kicsit késő bejelenteni egy új szakot, hiszen a jelentkezéseket február 15-ig kellett meghirdetni. A tévé azonban ügybuzgóságában csupán tévedett, az igazi hamisság Balog Zoltán felelőssége.

– Mi visszautasítjuk a társadalmi nemekről alkotott elképzeléseket, és a társadalmi szerepeket kutatjuk. – A miniszter így indokolta a Magyar Tudományos Akadémián tartott nőnapi beszédében azt a bejelentését, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen ősztől új, családtudományi szak indul.

A miniszteri állásfoglalás alapján könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a Corvinuson a kormány bábáskodásával induló képzés egyfajta kihívás lenne az ELTE ősszel valóban startoló társadalmi szerepek tanulmánya szakával szemben. Ez lenne a csúcspontja annak a tiltakozáshullámnak, amely a kormányoldalon elindult a genderképzés ellen.

Az alaphangot a KDNP ifjúsági tagozatának elnöke, Nacsa Lőrinc adta meg, aki nyílt levelében így oktatta ki az ELTE rektorát: „A magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával szeretnének foglalkozni.” A jobboldali sajtóban végigfutott az a gyermeteg feltételezés, hogy a szak elsősorban a melegek, a transzvesztiták ügyeivel és a semleges nemű vécékkel szeretne foglalkozni, Rétvári Bence államtitkár pedig kinyilvánította: a szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall. Egy interjúban megtoldotta: a gender egy ideológia és nem tudomány. Olyasmi, mint a rendszerváltás előtt a marxizmus-leninizmus volt. Ebben a közegben a miniszter bejelentése a szakindításról úgy hangzott, mintha a Corvinus kormánydicséretért sündörögve határozott volna az új képzés elindításáról.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Deák Dániel, a Corvinus gazdasági jogi tanszékének tanára, az egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke úgy véli: ezt a teóriát, mármint hogy az ELTE szakindításának kormányzati kritikájáról lenne szó, rövid úton vissza kell utasítani. Az ugyanis sértené a hatályos jogszabályokat. Az állam nem gázolhat bele egyetlen felsőoktatási intézmény belső működésébe sem. Deák professzor a Corvinusszal kapcsolatos miniszteri bejelentésről azt mondta: „Természetesen nem tudhatom, hogy egy-egy kormányzati tényező miért beszél zöldségeket, de az a benyomásom, hogy ez csak politikai blöff. Az oktatásért felelős Balog miniszternek tudnia kell, hogy egy szak akkreditálása hosszadalmas, évekig tartó folyamat.”

A miniszteri bejelentés másnapján megérkezett az egyetem közleménye: a családtudományok mesterképzési szak létesítéséhez szükséges képzési és kimeneti követelmények összeállítása jelenleg a véleményezési fázisban tart.

– Szégyellem, hogy ilyen gyenge minőségű hírekre kell reagálnom – mondta a 168 Órának Hadas Miklós, a Corvinus Szociológia és Társadalompolitika Intézetének egyetemi tanára. Külföldi kollégái egyszerűen hinni sem akartak a fülüknek, amikor elmesélte nekik, hogy Magyarországon a kormányzat alpári módon támadja a genderkutatást, amely már legalább ötven éve bevett tudomány az egész világon.

– Komolytalan és megalapozatlan, amit a kormánypolitika állít róla – minősített Hadas professzor. Hozzátette: az államtitkár és a miniszter szavai inkompetenciáról, hatalmi gőgről és arroganciáról árulkodnak, amely számukra természetessé teszi, hogy beleszólhatnak autonóm intézmények működésébe.

Hadas Miklós egyébként a hazai genderkutatás úttörője. Az általa korábban szerkesztett Replika folyóirat egyik különszámában 23 évvel ezelőtt jelentette meg magyarul az első klasszikus gendertanulmányokat felvonultató tudományos cikkgyűjteményt, és az első magyar nyelvű egyetemi műhely megteremtése is a nevéhez fűződik: Nagy Beátával közösen ő hozta létre a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központot 2002-ben az akkori Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, a Corvinus jogelődjén.

Hadas úgy véli, hogy aki a családtudományt és a társadalmi nemek kutatását szembeállítja egymással, annak a családdal kapcsolatos kutatásokról sincs fogalma. A családszociológia és a családtörténet is bevett diszciplína, akárcsak a társadalmi nemek vizsgálata; mindkettőt egyetemek százain oktatják szerte a világon. A professzor egyébként nem tudja, hogy a képzés elindításához szükséges előkészületeket mikor és ki tette meg, de úgy gondolja, hogy a szociológiai intézet professzoraként és mindkét terület szakembereként a programot neki is véleményeznie kell. Kollégáival együtt természetesen vissza fog utasítani minden olyan kezdeményezést, amely ellentmondana a tudományos minőségbiztosítás követelményeinek.

– Ha valaki nem látja, hogy a férfi és nő közötti társadalmi különbségek legalább olyan fontosak a mai magyar társadalomban, mint a szegények és gazdagok közötti különbségek, annak nincs szeme vagy szánt szándékkal becsukva tartja – tette hozzá Hadas Miklós.

A genderkutatással kapcsolatos kormányzati kavarás közvetetten és közvetlenül is sérti az egyetemi autonómia követelményeit. Ezzel kapcsolatban Deák Dániel emlékeztet a Bolognában 1988-ban 388 rektor által ünnepélyesen aláírt Magna Charta Universitatum dokumentumra, amely az egyetemi auto­­nómiát az oktatás és kutatás színvonalát garantáló négy alapelv közé sorolja. A professzor szerint szimptomatikus, hogy a magyar felsőoktatási törvényben nem szerepel sem az autonómia kifejezés, sem a szabadság szó.

– Az Alaptörvényben viszont egy blőd, tudományos szempontból tarthatatlan koncepciót olvashatunk – figyelmeztet Deák Dániel. Az Alaptörvény ugyanis szétválasztja az autonómia egyes funkcióit: az egyetem állítólag önállóságot élvez az oktatás tartalmi, tudományos és módszertani kérdéseiben, miközben a gazdasági és szervezési feltételeket az állam határozza meg. Deák professzor úgy vélekedik, a tudományos autonómia emlegetése csak fügefalevél, amely arra szolgál, hogy elfedje azt az igazságot: hiányzik az autonómia.

Ez nem csak az egyetemeknek fáj. A felsőoktatás, amelyet megfosztottak önmozgása, önfejlődése feltételeitől, nem tud magas színvonalon teljesíteni. A Corvinus oktatója szerint ez roppant károkat okoz: az emberi természetnek mondana ellent, ha az egyetemek autonómiájuk megcsorbítása után komoly tudományos vagy kulturális eredményeket tudnának felmutatni. Meg lehet nézni az eredményt: a helyzet egyre romlik, a nemzetközi versenyben a magyar felsőoktatás évről évre gyengébben teljesít.