Itthon

Bojár Gábor Orbán szemétdombjáról és a rendkívüli állapotról

Bojár Gábor attól tart, hogy a kormány a dur­­vuló közbeszéddel olyan helyzetet készít elő, amelyben elszabadul az erőszak. Erre való hivatkozással kihirdetheti a rendkívüli állapotot, és elmaradhat az országgyűlési választás. Az ország 34. leggazdagabb embere szerint Orbán nem kívánja orosz gyarmattá tenni Magyarországot, csak úr akar lenni a saját szemétdombján. Közben abban bízik, hogy Putyintól szabadabb kezet kap, mint az uniótól. Csakhogy ebben téved.

– Milyen ma gazdagnak lenni Magyarországon?

– A vagyonomat cégeim sikereinek köszönhetem, tehát nem szégyellem, de nem szeretném, hogy ez alapján határozzanak meg. Büszke vagyok arra, hogy nincs még egy olyan tagja a listának, akinek ennyire transzparens a vagyona. A pénzem egyetlen forrásból, a Graphisoft eladásából származik, ami azt mutatja, ekkora értéket sikerült teremteni.

– A vagyon belépő lehet a közéletbe.

– 2015-ben meghívtak a tusványosi sza­­badegyetemre, ahol egy szimpatikus fideszes úr azt mondta: ekkora vagyonnal akár választást is lehetne nyerni. Ez nekem soha nem jutott eszembe, nem vágyom politikai szerepre.

– Mégis támogat ellenzéki pártokat.

– Csak kisebb összegekkel. Semmi esetre sem annyival, amennyi egy választási kampányhoz elég.

– Akkor a támogatás inkább gesztus?

– Meg a lelkiismeretem megnyugtatása. Ha egy párt szimpatikus, akkor ezt egy szimbolikus méretű támogatással is kifejezem. És azzal, hogy ezt nyíltan is vállalom. De hogy ténylegesen befolyásoljam a pártot, és tőlem függjön, azt nem merném bevállalni.

– Megnyilvánulásaiban rendkívül kritikus a kormánnyal, különösen Orbán Viktorral. Politikát pénzzel lehet csinálni.

– Nem akarok politikát csinálni. Az üzleti életben négy olyan cégbe szálltam be, amelyek irányításában nem vettem aktívan részt. Egyik sem lett sikeres. Ott tudtam jól használni a pénzem, ahol én hoztam a döntéseket. Mivel nincs politikai ambícióm, egy pártban a pénzemet nem én használnám. Ráadásul nem is a pénzen múlik, hogy az ellenzék ilyen gyenge.

– Hanem?

– A politikai kultúra hiányán. Az, hogy ötszáz évig megszálltak minket, bevitte a génjeinkbe, hogy aki politikával foglalkozik, az a megszállókat szolgálja ki. Ezért a közvélemény mélyen lenézi a politikát. Így aki társadalmi megbecsülésre tart igényt, nem megy politikusnak. Negatív kiválasztódás működik. És persze Orbán zseniális hatalomtechnikája is hozzájárul az ellenzék gyengeségéhez.

– Miközben csak kevesen merik nyíltan kritizálni a kormányt.

– Mert függnek az államtól.

– Tavaly azt nyilatkozta: „1989-ben kaptam az élettől egy nagy ajándékot: szabadon beszélhetek. Ezt az ajándékot nem szeretném eltékozolni, még üzleti előnyökért cserébe sem.” Ezek szerint aki nem beszél, üzleti előnyökhöz juthat?

– Valahogy így. Nekem viszont nincsenek olyan üzleti előnyeim, amelyek elvesztésétől félnem kellene.

– Úgy folytatta: „Ha találkozom politikusokkal, nekik is elmondom a véleményem.” Milyen politikusokkal szokott találkozni?

– Annak idején Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is beszélgetett velem. Amint Gyurcsány miniszterelnök lett, több gazdasági ügyben is konzultáltunk informálisan és formálisan is. Más kérdés, hogy szinte semmit nem valósított meg a javaslatokból. De ami ennél is rosszabb: ő azt hitte, hogy megvalósította. Az a helyzet, hogy nem tanult meg nagy céget vezetni. Úgy próbált meg irányítani egy óriási államapparátust, mint egy kis céget: minden részletkérdést közvetlenül próbált kontrollálni, ami ekkora szervezetnél nem működik.

– Önt többször kérték fel miniszternek, sosem vállalta.

– Sőt még miniszterelnök-jelöltségre is kaptam felkérést. Amikor kitérek az ilyenek elől, ismerőseim mindig gratulálnak. Ez szörnyű. Azt kellett volna mondaniuk: miért vagyok ilyen gyáva?

– Ha tényleg változtatni akar, az valóban csak hatalomból, pozícióban lehetséges.

– Nem hiszem, hogy meg tudnám csinálni.

– De az is lehet, hogy igen.

– Egy kollégám mondása jut eszembe: azért, mert el tudom dönteni a halászléről, hogy jó vagy rossz, még nem biztos, hogy meg is tudom főzni. Azért sem lennék jó politikus, mert én sem tanultam meg nagy szervezetet vezetni. Óriáscégek és az államapparátus irányításához olyan vezető kell, mint Bajnai Gordon.

– Bajnai már sehol sincs. A politika kicsinálta, a választási vereség után gyorsan ott is hagyta párttársait.

– A politikában két teljesen eltérő feladat van: megnyerni a választást és kormányozni, azaz a hatalom megszerzése és a hatalommal való élni tudás képessége. Két külön szakma. Választást nyerni Gyurcsány és Orbán is tökéletesen képes. Jól kormányozni viszont Bajnai Gordon tudott, de választást nyerni nem. Nem volt alkalmas arra, hogy a baloldalon belül nemtelen harcot folytasson Mesterházy Attilával.

– Orbánnál párton belül nincs visszadumálás.

– A jó vezető képes keresztülvinni az akaratát. Gyurcsány nem tudta végigcsinálni, amit akart, ráadásul nem is mindig látta, hogy nem sikerült. Ezzel szemben Orbán karizmája rendkívül erős, amit akar, megtörténik. Ha el akarja zavarni a CEU-t, megteszi. Kiszámolta, ezzel mennyi jobbikos szavazatot szerezhet, és úgy ítélte meg, megéri, a balhé meg majd elül. Pár tízezer jobbikos szavazat megszerzése érdekében hajlandó lefejezni a magyar tudományt és a felsőoktatást, amivel hatalmas kárt okoz az országnak.

– Van Orbánhoz mérhető személyiség a közéletben?

– Egyelőre nem látok ilyet, de talán lesz.

– Említette, hogy 2015-ben elment a tusványosi szabadegyetemre előadást tartani, mondván, nyitottnak kell lenni más véleményekre is. Nagy visszhangot keltett, felmerült, hogy szabad és érdemes volt-e elmennie.

– Örülök, ha jobboldali körökbe is meghívnak. Számos jobboldalival szót értettem.

– Vagyis?

– Megérte.

– Miután Bayer Zsolt a rádióban azt mondta, taknyukon és vérükön keresztül ráncigálná ki a civileket a Parlamentből, ők kávézni hívták, Bayer pedig ráállt. Ön elmenne?

– Komoly csapdahelyzet. Ha visszautasítom a meghívást, hangzatos érvet szolgáltatok, azt lehet mondani: bár a liberálisok azt szajkózzák, mennyire nyitottak, miközben nem hajlandók meghallgatni sem. Ha így nézzük, bár nem látjuk értelmét, nem szabad visszautasítani a meghívást. Ellene viszont az szól, hogy igenis vannak határok. Nem Bayer Zsoltra mondom, de fasisztákkal nem ülök le, mert azzal legitimálom őket. Amikor a Jobbik bekerült a parlamentbe, egy alapítvány kuratóriumában dolgoztam, ahol minden parlamenti párttal tartották a kapcsolatot. Felvetődött, hogy a Jobbikkal is így tegyenek-e. Azt gondoltam: nem szabad őket legitimálni. Aztán, magam sem tudom, miért, megváltozott a véleményem. Talán mert minden erőfeszítésünk ellenére már rég legitimálódtak.

– Tehát kávézna Bayer Zsolttal.

– Sokat nem érek el vele, ha nem. Nélkülem is legitimálva van. Igyekeznék érvelni, bár nem valószínű, hogy sikerrel. Mert azzal, hogy a cigány alsóbbrendű faj, nem tudok vitatkozni. Ez nem érvek kérdése.

– Ezt Bayer sem mondja.

– Körülírja.

– Tele a közbeszéd és a közélet durva beszólásokkal, agresszióval, anyázással, pedig csaknem egy év van hátra a választásokig. Meddig fajulhat a hangulat?

– Jósolni nem tudok, de azt megmondom, mitől félek. Ha a kormány látja, hogy a népszerűségvesztését nem tudja megállítani és elfogynak a tartalékai, akkor a durvuló közbeszéddel olyan helyzetet készíthet elő, amelyben elszabadul az erőszak. Erre való hivatkozással pedig kihirdethető a rendkívüli állapot, és elmaradhat a választás.

– Nem túlzás ez?

– Remélem, az. De Orbán van ennyire logikus és számító, igaz, mostanában többször tévedett.

– Miben?

– Nem számított a kvótaellenes népszavazás eredménytelenségére, ahogy az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés sikerére sem, és CEU-ügyben is érte két meglepetés. Az egyik, hogy a többi egyetem kiáll a CEU mellett. Nem értette, hogy vannak olyanok, akik nem csak saját szűk érdekeiket nézik, és képesek lemondani saját előnyeikről az ország érdekében. Orbán ezt el sem tudta képzelni. És valószínűleg abban is biztos volt, hogy Soros kinyírásában Trump partnere lesz. Nem fogta fel, hogy bár Soros Trump belső ellenfele, de akkor is, „Amerika mindenekelőtt”. Tanulhatna némi hazafiságot tőle.

– Ön mondta rá, hogy profi.

– Talán kezdi elveszíteni a taktikai érzékét, mert ezek tényleg nagy hibák.

– Folytatja Orbán és a Fidesz az egyre agresszívabb hangnemben, vagy a külső és belső nyomás miatt visszavesz a durvulásból?

– Minél inkább vesztésre áll, annál inkább durvul majd minden. Futballhangulatot hozott az országba. Sajnos nem nehéz kiengedni a gyűlölet szellemét a palackból.

– De ha ilyen vészhelyzet van, akkor – még egyszer – egy gazdag embernek nem felelőssége, hogy anyagilag támogassa Orbán politikai ellenfeleit?

– Az hiszem, ez nem az anyagiakon múlik. És azzal a pénzzel, amivel Or­­bá­­nék rendelkeznek, úgysem lehet versenyezni. A tanácsaimmal és nyilvános megszólalásaimmal segíthetek a legtöbbet.

– Kik keresik tanácsért?

– Négy kis ellenzéki párt – Együtt, Párbeszéd, Moma, Momentum – vezetői­­vel gyakran beszélgetek.

– LMP?

– Korábban ők is kerestek, de hamar kiderült, hogy más az értékrendünk.

– Más?

– A zöld gondolat prioritásával természetesen egyetértek, de ők emellett mar­­kánsan antiglobalisták és antika­­pi­­talisták. Én pedig kapitalista vagyok, és úgy gondolom, a globalizáció elkerülhetetlen. A szocialistákkal és Gyurcsányékkal nincs kapcsolatom. Gyurcsány – érdemeitől függetlenül – egy személyben egyesíti a jobboldalt és osztja meg a demokratikus ellenzéket. Igaz, mintha lassan elmúlóban lenne a Gyurcsány-fóbia.

Fotó: Bazánth Ivola

 

Bojár Gábor

(68) fizikus, informatikai vállalkozó.

A világon elsőként oldotta meg geológiai formációk térbeli megjelenítését asztali számítógépek segítségével. 1982-ben megalapította a háromdimenziós tervezőszoftverek fejlesztésével foglalkozó Graphisoft vállalatot, amely irányítása alatt a világ vezető építészeti tervezőszoftver-fejlesztő cégévé fejlődött. A vállalatot 1998-tól a frankfurti, 2000-től a budapesti értéktőzsdén jegyezték, 2007-ben eladta a német Nemetschek-csoportnak. Ekkor alapította az informatikai egyetemi részképzést kínáló Aquincumi Technológiai Intézetet.

Munkáját többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, az Ernst&Young Enterpreneur of the Year díjával ismerték el. A Graphisoft SE szoftvervállalkozás és a Graphisoft Park SE ingatlanvállalkozás 2006-os szétválása óta mindkét cég igazgatótanácsának elnöki tisztét betölti. Az Aquincumi Technológiai Intézet vezetője.

 

– Botka pont azért támadt neki, hogy tűnjön el a politikából.

– Lassan az derül ki, hogy az MSZP és a DK között nagyobb a szakadék, mint a DK és a többi demokratikus párt között.

– Mégsem fognak össze a nagy közös célért: Orbán megbuktatásáért.

– A lelkük mélyén úgy érzik, nem lehet leváltani a Fideszt. Márpedig ha így van, akkor az a prioritás mindegyikük számára, hogy a legerősebb ellenzéki párt legyenek, amihez a többiekkel kell versenyezni. Nagy hazafiság kellene ahhoz, hogy ha csekély esély is van Orbán leváltására, feláldozzák érte a párt hosszabb távú érdekeit.

– Azért egy próbát megérhet.

– Az egyik ellenzéki párttal beszélgetve került szóba, hogy egyáltalán nem hisznek a kormányváltásban. Erre levetítettem nekik a jó és erős vezetőről szóló előadásomat. Azzal vezettem be, amit egy okos kollégám mondott: azért irányítok jól, mert nem hagyom, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásomat. Az igazi vezető ugyanis hisz a lehetetlenben. És ha hisz benne, akkor megtörténik. Majd bemutattam az Eldorádó című film híres jelenetét, amikor Eperjes a meghalt unokáját vissza akarja hozatni az életbe az orvossal, aki azt mondja, ez reménytelen. Eperjes erre belenéz a szemébe, és rászól: visszahozod, érted? És visszahozta. A történet igaz. Bereményi Géza írta, ő volt a kisfiú.

– Az Együtt elnöke, Juhász Péter a politikában kerülhet abba a szerepbe, hogy véghezviszi a lehetetlent?

– Nem tudom, mennyire one man show az övé, vagy mennyire tud magával ragadni egy csapatot. Jeanne d’Arc egyetlen fegyvere egy zászló volt. Miközben egy hadseregnek adott erőt legyőzni a sokkal erősebbnek látszó angolokat.

– Az orosz befolyás leküzdése ellen nem lesz elég egy zászló.

– Orbán személyiségét látva nem gondolom, hogy orosz gyarmattá akarja tenni Magyarországot. Ő a saját szemétdombján akar úr lenni, és legfeljebb abban bízik, hogy Putyintól szabadabb kezet kap, mint az uniótól. Azt hiszi, ha a kettő között egyensúlyoz, nagyobb szabadsága lesz, mintha bármelyik mellett lehorgonyoz. Ebben téved. És ha a kompot nem akarja a nyugati parton kikötni, hatalmas bűnt követ el a hazája ellen.

– Ön korábban azt jósolta: Orbán célja az, hogy kivezesse Magyarországot az EU-ból.

– Ezt továbbra is így gondolom. Most csak annyi a különbség, hogy kikerülünk magunktól. Nem kell ehhez népszavazást kiírni. Amit Orbán amúgy nem nyerne meg, és ezt már ő is pontosan látja. Bár keményen dolgozott népének meggyőzéséért, a magyarok mélyebben EU-pártiak, mint gondolta. Most viszont az unió is változik: kialakulóban a „mag-Európa”, egy valóban integrált közösség, amelyben az országok alárendelik szuverenitásukat a közös célnak. Ettől Orbán irtózik. Ebben a mag-Európában mi már nem leszünk benne, és ehhez Orbánnak nem kell sokat tenni. Perifériára kerülünk, aminek a működésébe az EU nem nagyon fog beleszólni. Az erős magnak az lesz az érdeke, hogy a periférián rend legyen. Édes mindegy lesz nekik, hogy ez diktatúra vagy demokrácia révén valósul meg, és sokkal kevésbé fogják számon kérni a demokratikus elveket.

– Lett volna esélyünk bekerülni?

– Igen. Ha 2010-től Bajnai Gordon ve­­zeti az országot, tagjai lehettünk volna a mag-Európának, mint ahogy azok lehetnek a balti államok vagy Szlovénia is. Mi meg a lengyelek biztosan kint rekedünk, talán a csehek is. Volt sanszunk, de elmulasztottuk. Illetve elmulasztatta velünk Orbán Viktor.