Mi történik, ha túl sokat dolgozunk? Világszintű egészségügyi probléma a kevés pihenőidő
A túl sok munka megnöveli a balesetek esélyét, fokozza a stresszt és fizikai fájdalmat is okoz. De nem ez a fő probléma, hanem az, hogy nagyon sokan semmit sem tehetnek ellene.
A leírás a BBC-n közölt új, világszintű felmérésre vonatkozik, mely szerint átlagban egyre több munkaórát kell dolgoznunk. Számszerűsítve az Internation Labour Organization statisztikáját ez azt jelenti, hogy az 1,8 milliárd munkavállalóból 400 millió dolgozik heti 49 órát, vagy annál többet.
A portál felidézi az üzletember Elon Musk New York Timesnak adott interjúját, melyben arról beszélt, a 42. születésnapját gyárában töltötte munkával, egész éjjel dolgozott. – Nincsenek barátok, nincs semmi – mondta Musk, aki heti 120 órát dolgozik, ami gyermekei és baráti kapcsolatai kárára megy.
Nyilván sokan most azt gondolják, nyújtanak egy csomag zsebkendőt a multimilliárdos Szilícium-völgyi félistenségnek a panaszaiért, hisz ne szóljon egy szót se, jó esetben ez az ára annak, ha valaki vagyonos.
Mindenesetre a kimerülést és túlterheltséget büszkeségként előadni sem a legjobb példa. Ugyanis számos kutatás bizonyította már, hogy a mértéktelen túlórázás, hétvégézés csökkenti a produktivitást, és nem csak hogy úgy érzi tőle az ember, hogy rossz az egészsége, de előbb utóbb valóban beteg is lesz.
A BBC a témát tovább elemezve rávilágít, hogy a dolog végül is logikus. Egy túlhajtott ember fáradt, ergo könnyebben okoz vagy szenved el balesetet, esetleg hibázik munka közben. Egy amerikai tanulmány szerint, amely 13 évnyi munkakörülményt vizsgált, arra jutott, hogy ahol nem volt elég pihenőidő, ott a dolgozók 61 százalékkal nagyobb eséllyel sérültek meg, betegedtek meg.
A tanulmány szerint például, ha valaki reggel 8-kor kel és még hajnali 1 órakor is ébren van, akkor a teljesítőképessége rosszabb, mintha a szervezetében fél ezrelék alkohol lenne (ami egy 73 kilós férfi esetén 6 deciliter sörnek felel meg). Ha hajnali 5 óráig lenne ébren, az egy ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő fizikai állapotot jelent. Mindez nem tűnhet soknak, ám ha belegondolunk abba, hogy alkoholos befolyásoltság alatt vezetni sem lehet, akkor mennyire lehet biztonságosan komoly, fizikai vagy részletekre különös odafigyelést igénylő munkát végezni ilyen fizikai és mentális állapotban?
A probléma az, hogy ma már sokaknak a megélhetése múlik azon, hogy vállal-e túlórát vagy elvállal-e egy eleve túl sok munkaórával vagy hétvégézéssel terhelt munkát. Hasonló helyzetben vannak a szabadúszók is, akik szintén úgy érezhetik, minden munkát el kell vállalniuk azért, hogy legközelebb is velük dolgozzanak. Ők akkor kerülhetnek jobb helyzetbe, ha már befutnak, úgymond hírnevet szereznek maguknak, és ők lesznek alkupozícióba a megrendelővel szemben.
Rég elmúltak már azok az idők, amikor a munka az iroda elhagyásával véget ért. Az emailek munkaidőn túli megválaszolása, a hívás fogadása már sok munkahelyen teljesen normálisnak tekinthető, sőt, elvárás.
Egy 2016-os tanulmány szerint a stressz szintért is felelős, mellékvesekéreg által termelt kortizol a reggeli órákban a legmagasabb, de sokkal magasabb azoknak a szervezetében, akik egy olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a „riaszthatóságuk” elvárás. A kortizolról beszélve csak érdekességképpen említjük, hogy akkor csökken le radikálisan (ha csak nem betegség miatt), amikor valaki kiégést tapasztal egy krónikus stresszes időszak után. A szervezet ekkor már nem pörög túl)
Nyilvánvaló, hogy a riasztható dolgozók kortizol szintje azért ilyen magas, mert sosem érzik azt, hogy nem dolgoznak. Hiába végeznek a munkával, nem tudnak kikapcsolni, mert tudják, bármikor érkezhet egy megválaszolandó email, egy sürgős feladat. A kutatók így arra jutottak, egyáltalán nem nevezhető szabadidőnek a munkavégzés utáni periódus, ha valakit a felettese vagy ügyfelei dolgoztathatnak, ha úgy adódik.
Nyilván, ahogyan Elon Musk panaszát, úgy ezt a felmérést sem fogadják majd szeretettel a befektetők, cégek, akiknek milliárdokat hoznak a túlóráztatott (és szükség esetén lecserélt) dolgozók. A Tesla részvényei Musk interjúja után 8,8 százalékkal estek, mivel sokan megkérdőjelezték Musk mentális egészségét.
