Megvakít, impotenciát okoz, alkoholizmust gyógyít, csodaszer – Kis kávétörténelem
Most akkor jó, ha kávét iszunk, vagy napi két csészével is megrövidítjük a várható élettartamunkat? Örök dilemma, az évszázadok óta változó nézőpontokat pedig most a CNN szedte össze.
Köztük a napokban megjelent friss kutatás eredményét is, amely ezúttal kávépártira sikerült. A British Medical Journal-ben publikált adatok szerint ugyanis napi 3-4 csésze feketekávé jótékony hatással van az egészségünkre. Nem ez az első eset, korábbi kutatások is jutottak már arra a következtetésre, hogy a kávé csökkenti a melanóma, szívbetegségek, kettes típusú cukorbetegség, prosztatarák, és Alzheimer-kór kialakulásának lehetőségét.
A mostani tanulmány egy-két figyelmeztetést is tartalmaz, de alapvetően arra jut, ha túllépünk a napi négy csészén az sem nagy baj. Kivéve, ha nők vagyunk. Várandósan ugyanis ártunk a magzatnak, növelve a koraszülés esélyét. (Most nyilván azok, akik szerint már egy csészét sem szabad terhesen inni felhúzzák a homlokukat. Hiába, a brit kutatások már csak ilyen megosztóak). Egy másik rizikófaktor is a nőket érinti: az ő esetükben a négy csészénél több kávé eleséskor növeli a csonttörés valószínűségét. A férfiak ezt is megússzák. Mármint a britek szerint.
A fenti állítások csakis üresen, feketén fogyasztott kávéra érvényesek, cukor, tej, tejszín nélkül.
De akkor most vegyük sorra, ahogyan a CNN tette, hogy miként változott a kávé és egészségre gyakorolt hatása körüli kutatás a szigetországban (és az Egyesült Államokban) az évszázadok során.
1500-as évek: a kávé „jogszerűtlen szexuális aktushoz” vezet (bármit is jelentsen ez)
A legenda szerint a kávét egy etióp kecskepásztor fedezte fel, miután azon kapta falánk állatait, hogy fényes, kis piros bogyókkal tarkított zöld leveleket majszolgatnak. A kecskepásztor úgy döntött, nosza, ő is kipróbálja. Tetszett is neki, de mégsem az etiópok, hanem az arabok voltak az elsők, akik kávéházakat nyitottak. Az oda látogatók gyakrabban merültek el szerencsejátékokba és keveredtek „szokatlan szexuális játékokba”, így 1511-ben Mekka polgármestere bezáratta az összeset. A tiltás nem volt hosszú életű és hamarosan a kávé szerves része lett az arab kultúrának.
1600-as évek: a kávé gyógyítja az alkoholizmust, de impotenciát okoz
A kávé terjedésével már az európai orvostudomány is foglalkozni kezdett egészségre gyakorolt hatásaival. Angliában a nagy vizsgálódás közepette arra jutottak, gyógyítja az alkoholfüggőséget. Kávézótulajdonosok úgy hirdették, nem csak az alkoholizmust, de a fejfájást, emésztési gondokat, köhögést is elmulasztja és csökkenti az elvetélés esélyét(!) a várandós nőknél.
Mindez szép és jó volt egészen addig, amíg a londoni nők el nem kezdtek aggódni, hogy a férjeik a kávétól képtelenek lesznek megfelelően teljesíteni az ágyban. Erről olyan szinte meggyőződtek, hogy tiltakozási hullám indult a kávézók betiltásáért.
1700-as évek: a kávé segít abban, hogy tovább bírd a munkát
És ekkor jött el az az idő, amikor már felfedezték a kávé élénkítő, ébren tartó hatását. A harmincas évek Londonjában a kávé letaszította a teát a trónról és népszerűsége csak növekedett, amikor a Boston Tea Party hazafiatlannak nevezte azt, aki teát iszik. gombamód elkezdtek szaporodni a kávéházak, és elterjedt, hogy a gyarmatokon dolgozó munkások a kávénak köszönhetően bírják olyan hosszan a munkát.
1800-as évek: a kávéfogyasztástól megvakulsz
Az Egyesült Államokban háború dúlt, fogytak a kávétartalékok. Kitűnő alkalmat teremtett a kávépótlók előretörésének kismillió és egy verzióban. És ha már így alakult, kialakult a verseny, el kell őket adni, mi jobb taktika erre, minthogy azzal reklámozzák: ezt igyad, mert a valódi kávé olyan rossz, mint a kokain, morfium vagy a nikotin. Nem mellesleg pedig vaksághoz vezethet.
1900-as évek: egy apró hiba
Ahogy különböző kávéfőző gépek, filterek és előállítási, feldolgozási módok láttak napvilágot, úgy kezdték el egyre komolyabban kutatni a kávé egészségre gyakorolt hatásait. Már csak azért is, mert a reklám érdekében nyilvánvalóan minden arról szólt, mennyire egészséges, mi mindenre jó. Az orvosok ezért vizsgálták, hogyan befolyásolja a pulzusnövekedést, idegességet, álmatlanságot. A húszas évekre már általános és középiskolás gyerekek is napi több csésze kávét fogyasztottak.
A hetvenes-nyolcvanas években a túlzott kávéfogyasztást már összefüggésbe hozták a szívroham kialakulásának esélyével. 60-120 százalék közöttire tették a valószínűségét, attól függően, hogy napi 5 vagy 6-nál több csészével ittak meg a vizsgált páciensek. Ekkor döntöttek úgy, hogy megvizsgálják a kávéfogyasztás és a magas vérnyomás, szívbetegségek közötti összefüggéseket. Így tett a Johns Hopkins Egyetem is. Vizsgálatukkal csupán az volt a baj, hogy nem vette számításba, hogy az illető dohányzott -e vagy sem.
A kilencvenes és 2000-es években többnyire pozitív eredményeket produkált a kutatásokon a mérsékelt (1-4 csésze közötti) feketekávé fogyasztás. Sokan arra jutottak, hogy segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségek, vagy a stroke kialakulását. Mostanra már a dohányzás került fókuszba, mint a fő rizikófaktor több megbetegedés esetén is.