Képek a Szegedi Vadasparkban született mezopotámiai dámszarvasborjakról

2018. július 6., 12:09

Szerző:

Mezopotámiai dámszarvasok (Dama mesopotamica) születtek májusban a Szegedi Vadasparkban, a három szépen cseperedő borjat már a látogatók is megfigyelhetik az erdei kifutóban – tájékoztatta Veprik Róbert, az állatkert igazgatója pénteken az MTI-t.

A világ legritkább szarvasfajtáját 2013 óta tartják Szegeden. A csapat évről évre bővült egy-két borjúval, de valamilyen ismeretlen oknál fogva eddig szinte csak hímekkel. Májusban ezt a sort egy nőstény érkezése szakította meg, két hím féltestvére születése mellett.

Fotó: Szegedi Vasapark

A látogatók az egész csapatot, beleértve a borjakat is, közvetlenül megfigyelhetik, sokszor egészen közelről, mert nem tartanak az embertől.

A jó szaporulat azért is lényeges, mert – természetvédelmi szempontból – kiemelten fontos fajról van szó. A Közel-Keleten honos faj többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta.

A múlt század közepére már kipusztultnak vélték. Ekkor fedezték fel egy kisebb populációját Iránban, amelyből a németországi Opel Zoo-ba került pár egyed, amelyek később alapjául szolgáltak a faj megmentésének. Bár a teljes kipusztulást elkerülték, még ma is kevés – csupán néhány száz – példánya él ősi élőhelyén, köztük Izraelben, Irakban és Iránban.

Fotó: Szegedi Vadaspark

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsa kevésbé lapátos. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli, ahol elbújhat ragadozói elől.

2024. április 17., 16:59

A japánkertnek és a japán stílusban épült kertnek az a célja, hogy egyszerre gyönyörködtessen és elgondolkodtasson, békés, nyugalmat árasztó helye legyen az elmélyülésnek, meditációnak. Ugyanakkor a japánkertben fellelhetjük az érdekes formájú köveket, ritka növényfajokat is.