Itthon

Az is beteg, aki egészségesnek hiszi magát

Magas vérnyomással, ízületi és érrendszeri problémákkal küzdenek a magyarok, miközben teljesen egészségesnek gondolják magukat ­­– többek között ez derül ki Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának eredményeiből. Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg. Legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása, egymillióan cukorbetegek, a lakosság 40 százaléka pedig túlsúlyos. A programban eleddig 1315 helyszínen több mint ötmillió vizsgálatot végeztek, 400 ezer látogatót fogadtak, a kitöltött kérdőívek száma pedig meghaladta a tízmilliót.

Magyarországon a várható élettartam az egyik legrövidebb az Európai Unióban, 76 év. Hazánk a dohányzásban és az egy főre jutó alkoholfogyasztásban, valamint a túlsúlyproblémákat illetően tartozik az európai élmezőnybe, de itt a legmagasabb az ezer főre jutó rákbetegségek száma is. A megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés, az egészségtudatos életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás a leghatékonyabb fegyverek a betegségek elleni küzdelemben.

Csakhogy évek óta probléma, hogy a magyarok nem vesznek részt a szűrővizsgálatokon. Az elmúlt hét év alatt érdemben nem változott a háziorvosi, szakorvosi szűréseken megjelenők aránya,a háziorvosi szűrésen évente a lakosság mindössze 17,6 százalék jelent meg, ötéves gyakorisággal is csupán 21,1 százalék. Szakorvoshoz ennél többen látogatnak el (23,4 százalék évente, 31,2 százalék ötévente).

Fotó: MTI

A Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja hét éve azon dolgozik, hogy „házhoz” vigye a vizsgálatokat és tudatosítsa azok fontosságát. A rendszeres szűrés jelentőségét növeli, hogy az olyan betegségeket, mint például a magas vérnyomás, nehéz vizsgálat nélkül észrevenni a tünetmentes időszakban. Márpedig a szűrésen részt vett több mint százezer adatait megadó férfi 42 százaléka, valamint a nők 25 százaléka küzd magas vérnyomással, miközben egészségesnek gondolja magát. A tapasztalatok alapján leginkább a nőket tudják mozgósítani, a legaktívabbak a fővárosiak és agglomerációban élők.

És mik a további konklúziók? Például az, hogy az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmit a megelőzés érdekében. Ezt a leginkább az bizonyítja, hogy a mért koleszterinérték 29-36 százalékban tért el a normál értéktől. A nők és a férfiak körében közel egyforma volt a krónikus vesebetegség (2-3 százalék), a légúti betegség, allergia (24 százalék) előfordulási gyakorisága, míg laktózintolerancia a látogatók közel 10 százalékát érintette. Jelentős volt a szembetegség (16-17 százalék) és a hallásveszteség (8-9 százalék) mértéke.

A kitöltött rizikó felmérési kérdőívből kiderült, hogy a szűrésen résztvevők 24 százaléka dohányzik, viszont a válaszokból látszik az is, hogy a megkérdezettek valamivel több, mint 36 százaléka szeretné letenni a cigarettát. Ismertté vált továbbá az is, hogy a résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 54 százalék az, aki naponta szakít időt a mozgásra, noha jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában. A családi anamnézisben a magas vérnyomás előfordulása 65,3 százalék volt, a szívinfarktust 27 százalékban, a stroke-ot 20 százalékban, daganatos megbetegedéseket közel 50 százalékban, valamilyen anyagcsere-betegséget pedig 40-44 százalékban említettek.

A daganatos megbetegedések a lakosság 49,6 százalékát, az anyagcsere betegségek pedig 44,1 százalékot érintenek. Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért. A szűrőprogram elmúlt éveinek statisztikái tükrében kijelenthető, hogy a vizsgálatokon részt vevők mintegy fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.