Itthon

Az Alkotmánybíróságon támadják meg a civilszervezetek az Orbán-kormány megbélyegző törvényét

A jogszabály sérti a magánszférához való jogot is.

Közös beadványban tett alkotmányjogi panaszt több magyarországi civilszervezet a Orbán-kormány őket megbélyegző törvénye ellen. A hivatalosan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályt az Országgyűlés júniusban fogadta el. Előírásai szerint az érintett civilszervezeteknek bejelentést kell tenniük minden olyan támogatásról, amelyet külföldi forrásból kapnak, és meghaladja a 7,2 millió forintot, kérniük kell a felvételüket az erről szóló nyilvántartásba, a támogatás tényét – hogy „külföldről támogatott szervezetnek” számítanak – pedig fel kell tüntetniük minden kiadványukon.

Fotó: Merész Márton

Ehhez képest a tegnapi dátummal benyújtott beadvány arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy egészében semmisítse meg a törvényt, és állapítsa meg, hogy a jogszabály az Alaptörvénybe ütközik. A civilszervezetek szerint a törvény diszkriminatív módon korlátozza az Alaptörvényben biztosított jogaikat. Azzal érvelnek, hogy a nyilvántartásba vétel sérti a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, nem beszélve arról, hogy a törvény deklaráltan megbélyegzi a civilszervezeteket, és rosszhiszeműséget feltételez róluk. Ezt támasztja alá a jogszabály preambulumában szereplő megjegyzés is, amely szerint külföldi érdekcsoportok célja, hogy e civilszervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, ami veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyás nélküli működését.

A beadvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a törvény sérti a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát is, mert a „külföldről támogatott szervezet” bélyege befolyásolja a civilszervezetek megítélését, a pozíciójukat a társadalmi vitákban, az egyesülési szabadság elvét, amelyben az is szerepel, hogy szabadon működhetnek és fogadhatnak el a működésükhöz szükséges forrásokat, azt pedig abszurdnak nevezi, hogy a törvény ahhoz sem veszi a fáradtságot, hogy különbséget tegyen a külföldi pénzforrások között. „Egy kategóriába kerül a potenciálisan orosz maffiától származó támogatás az Európai Unió vagy éppen egy európai ország nagykövetségének támogatásával” – jegyzi meg ennek kapcsán a beadvány.

A beadványt a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, az Igazgyöngy Alapítvány, a K-Monitor, az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Magyarországi Európa Társaság, az Ökotárs Alapítvány és több más érintett szervezet közösen jegyzi. Az Európai Bizottság júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a törvény miatt, az érintett civilszervezetek közül több is jelezte, hogy kész Strasbourgig vinni az ügyet.